Az élelmiszeripar nem szociális intézmény!

A jelentkezők nagy száma is bizonyította, hogy az Alumni Akadémia újból egy nagy érdeklődést kiváltó témát hozott az öreg/örökdiákok számára, immáron negyedszerre. Az előadó, Keczeli Viola, a PTE alumnája, jelenleg az Egészségtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója olyan tényekbe és tévhitekbe avatta be hallgatóságát, melyek biztos, hogy nem hangzanak el a termékek köré épített hangzatos marketingkampányok során. Az április 25-i eseménynek idén is a Tudásközpont adott otthont.

A résztvevők hasznos információkkal gazdagabban és ezáltal tudatosabban távozhattak, jobban felkészülve arra, hogy bizony az élelmiszeripar nem szociális intézmény, mindig észben kell tartanunk, hogy a profitorientáltság mozgatja az élelmiszeripar szereplőit.

Keczeli Viola megdöbbentő számokat is hozott az előadásában.

Életünk során átlagosan 80 000-szer táplálkozunk! De ez azt is jelenti, hogy bármikor megéri változtatni, tudatosabb egészségmagatartást elsajátítani.

A cikk terjedelmi korlátai nem engedik, hogy az összes tévhitet felsoroljuk, ami elhangzott, de következzék itt egy szubjektív válogatás, melynek a figyelembe vételével már sok mindent javíthatunk kevésbé egészségtudatos vásárlási szokásainkon:

• Lehet, hogy boldogan vittük haza a drágán megvásárolt GMO-mentes csirkénket a boltból, de legközelebb erre már nem kell költenünk. Az EU-s szabályozások szerint ugyanis csak GMO-mentes gabonát kaphatott a csirkénk, így minden csirke GMO-mentes amúgy is.
• Menjünk a Himalájába sóért? Semmiképp, ugyanis a Himalája só Pakisztánból érkezik, így szintén nem éri meg a többletköltséget.

A kókuszzsírtól bizony nem fogunk lefogyni.

• Egy olajban jól átsütött édesburgonya semmivel sem egészségtudatosabb választás az olcsóbb rokonánál, a sima krumplinál.

Az aszpartám valójában ugyanolyan veszélyes az egészségünkre, mint a savanyú uborka. (Vagyis semennyire!)

• A nyírfacukornak nincs köze a nyírfához, a kukoricacsövet tekintheti "felmenőjének".
• Az E-számoktól valójában nem kell félni, csak fontos tisztában lenni a jelentésükkel. Ehhez nyújt segítséget a NÉBIH E-szám keresője, ahol például megtalálhatjuk, hogy az E-200 a C-vitamint takarja.
• Nem minden külföldről érkező és drága superfood éri meg igazán az árát, hiszen sok, hazánkban is termő alternatíva érhető el. Például az egzotikus és népszerű chia mag helyett ropogtassunk magyar diót, ugyanazt a hatást érjük el vele.

• Nem az ördögtől valók az ízfokozók sem, a jelenlegi szabályozás szerint biztonságosan fogyaszthatóak. Igaz, elnyomják az ízbéli hibákat, de legalább nem okoznak kárt a szervezetünknek.

Az előadás tanulsága:

Mindig a pro és kontra érveket érdemes figyelembe venni, és azokat tudatosan mérlegelni.

Győrffy Zoltán kapcsolati igazgató biztosította a jelen levőket, hogy a PTE-s alumni népes táborát továbbra sem hagyja alma materük program nélkül. Ősszel egy workshoppal járhatják körbe a jelentkezők az egészségtudatosság témáját.

Az Alamni Akadémia korábbi előadásairól készített tudósításaink:

Bevezetés a kávé világába a Starbucks-szal

Bőhm Kornél: Szó/Mágia, manipuláció

Tanár vagyok! És? – interaktív könyvbemutató Jocó bácsival - Őszinte vallomás pedagógiai felhanggal