Borkultúra újratöltve

A Summa Szakmai Nap, melyet a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete (SZBKI) rendez meg minden évben, Magyarország kutatóintézeteinek találkozója, ahol a hazai szőlészeti és borászati kutatási eredményekbe nyerhetnek betekintést a szakma képviselői. Summa, azaz összegzés: a kutatás és a gyakorlat keresztmetszete, a szakma találkozóhelye.  

A Summa Szakmai Nap tudástranszfer és tájékoztató rendezvény egyben: innovatív fajtákról, borászati technológiákról, eljárásokról; a fiatalabb generációk megszólításáról: mesterséges intelligencia használatáról és új, a változó piaci igényekhez alkalmazkodó borkészítési eljárásokról.

Az idei évtől kezdődően az SZBKI szeretné a rendezvényt országos szakmai nappá fejleszteni, ennek mentén a mostani esemény fővédnöke Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos volt. A szakmai napra meghívást kaptak a magyarországi társkutató intézetek, amelyek a bemutatkozáson túl előadást tartottak egy általuk megjelölt, kiemelten fontos kutatási témáról, emellett beszámoltak tudományos tevékenységükről, kutatási trendjeikről, eredményeiről. A programba bekapcsolódott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is. 

A kutatóintézet az elmúlt néhány évben számos infrastrukturális és technológiai fejlesztésbe, kutatásba kezdett bele, illetve zárt le sikerrel. Év elején adták át a kutatóintézet Pázmány Péter utcai telephelyén az új, minden igényre kiterjedő akkreditált borminősítő laboratóriumot, a vidékfejlesztési programokon belül meghirdetett „Bemutató üzemek támogatása” című pályázatnak köszönhetően pedig mintegy 890 millió forint támogatásból bővülhetett a szőlészeti és borászati eszközpark. 

Azok a fejlesztések, amiket az elmúlt hat évben véghez tudtunk vinni itt a kutatóintézetben jelentősen megváltoztatták annak életét, és mondhatnám, a Summa Szakmai Nap témakörét is – emlete ki Madaras Zoltán, az intézet elnöke, aki azt is elmondta, ebben az évben nagyobb hangsúlyt fognak fektetni az alkoholcsökkentett termékekre, részben ezzel szeretnének kedvezni a fiatalabb generációknak, hiszen a különböző kutatások azt mutatják, hogy a magasabb alkoholtartalmú termékekkel nem lehet őket megszólítani. Fentiek mellett pezsgő- és gintechnológiával készült termékcsaládokkal is szeretnék felkelteni a fiatalok figyelmét. Madaras Zoltán az őszi Alumni Akadémia előadóját, Steigervald Krisztiánt idézve hangsúlyozta: a huszonéves generáció nem rosszabb, csak más.

A rendezvényen az elnök bemutatta az Egyetemi Borbirtok új, mesterséges inetelligencia által támogatott boroscímkéjét is

Úgy döntöttünk, hogy az egész kutatóintézetnek költöznie kell! Bele kell költöznie a telefonokba – húzta alá Madaras Zoltán, miközben arról beszélt, miként lehet a Borkulturális ismeretek kurzuson túl másként is borkultúrára oktatni a fiatalokat: Első lépésben elindultunk egy mesterséges intelligenciával támogatott, kiterjesztett valóságtartalmú címkecsaláddal, amelynek az első, 1.0-ás verzióját szeretnénk önöknek megmutatni. Az alapkonstrukció az volt, hogy bár nem tudunk mindenki mellett ott lenni a szupermarketekben, és súgni, hogy milyen bort válasszon, mit kell tudni az adott borról, de a technológiának köszönhetően tudunk információkat adni akár a borászatról, akár a szőlőről, vagy akár a technológiáról.
Az új címkecsalád egy QR kóddal van ellátva, melyet leolvasva egy virtuális bor-asszisztens segítségével rögtön minden információhoz hozzáférhetünk az adott borral kapcsolatban a termőterülettől az ízvilágig. Az elnök kiemelte, a fejlesztéshez, mely jelenleg kizárólagosan a kutatóintézeten keresztül érhető el, Magyarország igény szerint bármely borászata fog tudni csatlakozni. A hosszútávú cél, hogy ennek segítségével személyre szabott ajánlatokat tudjanak adni a borfogyasztóknak, járjanak az ország bármely szegletében. Így például, ha valaki Sopronban jár, az ízlésvilága alapján javaslatot kaphatna például arra, melyik helyi pincészetbe lenne érdemes ellátogatni. 

Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos megnyitó beszédében elmondta, a kormányzati stratégiát a kezdetektől fogva kutatási alapokra építették, így az egyik első intézmény, ahová ellátogattak azzal kapcsolatban a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete volt.

A kormánybiztos rövid áttekintést adott a borfogyasztás jelenlegi trendjeiről is: Az elmúlt 25 évben 40%-kal esett globális szinten a borfogyasztás, miközben jelenleg 13% a túltermelés a világban. Ugyanakkor kiemelte, a magyarországi export az előző évhez képest 17%-kal tudott növekedni. Rókusfalvy Pál arra is kitért, fontos különbséget tenni a túlzott alkoholfogyasztás és a borkultúra között, hiszen utóbbi része a hazai turizmusnak, a gasztronómiának, sőt, a kultúránknak is.

A köszöntőket követően szakmai előadásokat és egy kerekasztalbeszélgetést hallgathattak meg a jelenlévők. 

Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézet: 
zőlő alanyfajták értékelése savanyú homoktalajon 

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Eger: 
Szőlőtermesztés és klímaváltozás: kihívások és lehetséges válaszok, 
Csökkentett kénfelhasználás megvalósítására irányuló borászati eljárások, 
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központ tématerületei 

Tokaj-Hegyalja Egyetem és Tarcali Kutatóintézet: 
Szőlészeti és borászati kutatások a Tokaji borvidéken 

Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet: 
A múlt ízei, a jövő lehetőségei – Mit tudnak ma a Kárpát-medence ősi szőlőfajtái? 
A szőlő új arca – GIN?! 
Amikor a vörösbor gyógyít – Szőlő és tudomány a szív védelmében 

A Borászat 2030. Mi a piac valódi igénye? Prioritások, partnerségek és paradigmaváltás a hazai kutatásban. Című kerekasztal beszélgetést Herczeg Ágnes nemzetközi borszakértő vezette, annak résztvevője volt Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos, Müller Kornél, a Törley Pezsgőpincészet ügyvezető igazgatója és Sebestyén Csilla, a Sebestyén Pince nemzetközi borakadémikusa.