Digitalizáció és innováció a betegellátásban és a kutatás-fejlesztésben

A jövő most történik előadássorozat elérkezett harmadik alkalmához, mely során a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar mutatta be kutatási és tudományos arculatát. Az eseménysorozatot dr. Miseta Attila, a PTE rektora indította azzal a céllal, hogy elősegítse és erősítse a karok közötti kohéziót és információcserét. 

A jelenlévők ezúttal is három előadást hallgathattak meg a rendezvény címéhez szorosan kapcsolódva. Elsőként dr. Boncz Imre, a PTE Klinikai Központ stratégiai elnökhelyettesét, a PTE Real Word & Big Data kutatócsoport vezetője tartotta meg előadását Big data & real-world data: konvencionális és mesterséges intelligencia az egészségügyben címmel. Ennek során az előadó ismertette az adatvagyon és az adatelemzés jelentőségét az egészségügyben, kezdve Semmelweis Ignác a bécsi Nőgyógyászati Klinikán gyűjtött adataival, majd bemutatta az egészségügyi adatok formáit, típusait is.

Magyarországon 1993. július 1-én vezettek be az egészségügyi rendszerbe egy olyan finanszírozási módszert, melynek során minden járó- illetve fekvőbeteg ellátásban megjelenő beteg adatai bekerülnek egy országos adatbázisba az egészségbiztosítóhoz.

Kevés olyan ország van a világon, ahol létezik ilyen teljes lefedettségű adatbázis, és az egy állami egészségbiztosító kezében van.

Boncz Imre szerint az ezen adatokból létrejövő adatbázisok nagyban tudják támogatni az orvosok klinikai munkáját, a mesterséges intelligenciával kiegészítve pedig életeket is menthetnek, pl. egy stroke gyanús beteg esetében.

Dr. Tóth Miklós A vázizom, mint házipatika előadása a prevencióra és az egészséges életmódra helyezte hangsúlyt. „Nem kozmetikushoz kell járni, hanem kocogni, ha szép arcbőrt szeretnénk” – hozta példaként az ETK oktatója, amikor arról beszélt, mi mindenben tudja támogatni a szervezetünket a rendszeres mozgás. Dr. Tóth Miklós kiemelte, az inaktivitás olyan rossz hatással van az egészségünkre, mint a dohányzás: „Az inaktivitás a betegségek előfordulását, a dohányzáshoz hasonlóan 5x-sére növeli. Ha szivarozva léptem volna be a terembe, valószínűleg sokan megrögönyödtek volna, az azonban senkit sem zavart volna, ha túlsúlyosan tettem volna meg mindezt” –  mondta az előadó, hozzátette, már több kutatás is alátámasztja, hogy a gyógyulási folyamatba épített különböző mozgásformák akár 6-8 gyógyszer kiváltására is alkalmasak lehetnek.

Az utolsó előadásban a Digitalizált gondoskodás: a jövő egészségügyi forradalmáról dr. Pandur Attila beszélt, aki kiemelte, ez a folyamat nem csak egészségügyi, de társadalmi kérdés is, hiszen nem mindenki kezeli magától értetődően az új, digitális, folyamatosan átalakuló felületeket, emellett sok hátrányos helyzetű család még ma sem rendelkezik internetkapcsolattal. Az okoseszközökkel támogatott egészségügyi ellátás nem csak célzottabb, de hatékonyabb is tudna lenni, amire az elöregedő társadalmak okán különösen nagy szükség lesz a jövőben. 
Az okoseszköz alapú ökoszisztéma az egészségi állapot monitorozás-fejlesztése érdekében négy kiemelt területet ölelne fel a távfelügyeleti rendszert, az E-Health advisort, az okostextil fejlesztését és használatát, valamint a Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratórium munkáját.
Az előadások végén ezúttal is nyitott volt a lehetőség a kérdések és szakmai eszmecserék előtt.

Az előadássorozat folytatásaként január 21-én a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara mutatja be tudományos tevékenységét.

Korábbi cikkeink a témában:
A változó világ kihívásai a mesterséges intelligencia korában
Tudományos Publikációk Napja 2024
„Per aspera ad astra” - aktuális szabályozási kihívások a világhálón és a világűrben
Adat, elemzés, egészség