A mesterséges intelligenciáról jogász szemmel

November 26-án a Tudásközpontban tartotta A 21. század etikája, mesterségem az intelligencia című előadását dr. Diósi Szabolcs, a PTE ÁJK Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszékének tanársegédje. Bemutatta a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazási területeit, beszélt arról, milyen az emberi értékek és a technológia összeütközése teremtette morális dilemmákkal kell szembenéznünk a gépi tudatosság  korában, illetve, mi az európai jogalkotás válasza mindezekre.

A ChatGPT első verzióját 2022 novemberében mutatták be — hatalmas szenzáció volt, a tartalomgyártás új korszakába lépett az emberiség. A generatív MI azóta is rohamosan fejlődik, a multimodális rendszerek képesek hangklónozásra, szöveges inputból videók készítésére vagy megtanulni a New York Times újságírójának stílusában írni, majd másodpercek alatt, költség és fáradtság nélkül szövegeket gyártani. Dr. Diósi Szabolcs frappáns szavaival élve: „Veszélyben érezheti magát a homo sapiens, még akkor is, ha Pulitzer-díjas.”

A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Zöld Könyvtár előadássorozatának programjában az előadó kiemelte, hogy bár a ChatGPT valóban hatalmas ugrás a technológia fejlődésében, az MI már egy évtizede mindennapjaink része; a gépi tanulást alkalmazza az adóhatóság, a szociális ellátórendszerek, és az egészségügyi programok is adatok feldolgozására, elemzésére. Szó esett a személyre szabott marketingről, az online aktivitásunk monetizációjáról, az információs szűrőbuborékok és visszhangkamrák kialakulásáról, és a tudatalatti manipulációról, mely algoritmusok „már nem csak a zsebünkbe érnek el, hanem a fejünkbe is”. Az MI által kiszolgáltatottá váltunk az alternatív igazságoknak, melyek „episztemológiai összeomláshoz”, a valóságba vetett hit végleges elvesztéséhez vezethetnek.

Ezek a változások a jogalkotásra is hatással voltak. Már 2021-ben megindult a folyamat, melynek köszönhetően idén lépett hatályba az Európai Unió MI rendelete; a világ első jogszabálya, ami az MI-t hivatott szabályozni. Ahhoz, hogy ezek a rendszerek megbízhatóak, biztonságosak és etikusak legyenek, kockázatalapú megközelítést alkalmaz.
Dr. Diósi Szabolcs összefoglalta, lényegében három kockázati szinten határoztak meg szabályokat: Minimális kockázati szinten, például az MI-alapú videójátékok vagy spamszűrők esetében nincsen szabályozás, a chatbotokra és tartalomgeneráló modellekre pedig átláthatósági kötelezettségeket szabtak meg.

Nagy kockázatú mesterséges intelligencia rendszerekre — például a betegségek diagnosztizálásában, az önvezető járművekben, vagy bűnügyi nyomozásokban való biometrikus azonosításra használtakra — szigorú követelményeket és kötelezettség vonatkoznak.

Az elfogadhatatlan kockázati szintű rendszereket tilos használni az EU-ban, ezek közé tartozik a kognitív viselkedési manipuláció, az érzelemfelismerés a munkahelyen és az oktatási intézményekben, vagy például nyilvános helyeken valós idejű arcfelismerés alkalmazása bűnügyi hatóságok által.

Dr. Diósi Szabolcs dinamikus előadása után rövid beszélgetés zajlott a közönséggel az MI hatásairól, így szóba került az a disztópikus jövőkép is, ami már olyan sokszor megjelent a köztudatban. Az előadó úgy fogalmazott „A jövő generációja soha nagyobb lehetőséggel nem volt felvértezve” viszont „nekünk is össze kell szednünk magunkat.”