Mindenki pécsi akar maradni

Aktuális, egyben kiemelkedően fontos témát, a fenntartható mobilitás kérdéskörét helyezte középpontba a Simonyi Hackathon idei keynote előadása október 18-án a WoP Week keretében. A „Mindenki PÉCSI akar maradni” kerekasztal-beszélgetés résztvevői a város meghatározó szereplőinek képviselői voltak: Pécs MJV Önkormányzatának részéről Rechnitzer Szilvia, városmarketing vezető; a Biokom Nonprofit Kft. Szervezési osztályáról Soponyai Mihály; és a pécsi Bicibusz képviselője, Simon Wintermans kerékpáros aktivista. A beszélgetést a PTE főépítésze, Csaba Ders moderálta.

A beszélgetés előrendezvénye volt az október 18. és 19. között a PTE Közgazdaságtudományi Karán zajló Simonyi Hackathon hallgatói ötletversenynek, melyen 100 hallgató 15 vállalati szakértővel együttgondolkodva próbált megoldásokat keresni a fenntartható mobilitásra. Az informális rendezvény célja az volt, hogy a témakörben megszólaltassák a helyi döntéshozókat, véleményformálókat is.

„Ennek a rendezvénynek az a célja, hogy testközelbe hozzuk azokat a problémákat, amelyek a pécsieket, titeket érintenek” – mondta Csaba Ders, majd hozzátette, „Erről a témakörről órákat, napokat lehetne beszélni, de most nem általánosságban szeretnénk foglalkozni a fenntartható mobilitással, hanem pécsiként szeretnénk beszélgetni róla.”
A résztvevők rövid bemutatkozását követően az első kérdések a klímaváltozást érintették:

Mit érzünk belőle helyi szinten? Mi az, amire reagálnunk kellene?

Soponyai Mihály, a Biokom Nonprofit Kft. képviselője a kérdésre válaszolva a villámárvizek hatékonyabb kezelését emelte ki: „A klímaváltozás egyik hozadéka, hogy sokáig nem esik, majd hirtelen nagy mennyiségű csapadék zúdul a városra....Komoly kihívást jelent, hogyan tudjuk ezt a vízmennyiséget úgy elvezetni, kezelni, hogy minél kevesebb kárt okozzon.”

Ugyancsak elmondta, hogy a csapadékvíz kezelése jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben, míg korábban az volt a cél, hogy a nagy mennyiségű csapadékot minél gyorsabban, minél rövidebb úton kivezessék a Kárpát-medencéből, addig napjainkban a víz minél hatékonyabb elveztése, egyben összegyűjtése áll a fókuszban. Az aszályok, az elsivatagosodás miatt az esővíz komoly mértékben felértékelődött.

A városban felfogott vizet az egyre gyakrabban kialakuló hőszigetek kezelésére lehetne használni, például az aszfalt hűtésére, vagy a város növényzetének locsolására.

„A hosszantartó, magas hőmérséklet élettani hatásai elég magas kockázatot jelentenek, főleg az idősekre, és az erre érzékenyekre nézve. Ennek egyik megoldása lehet a közintézmények megnyitása a lakosság előtt. A klimatizált helyiségeket nem bezárni, hanem megnyitni kellne, amikor hőhullámok vannak” – tette hozzá Soponyai Mihály. Emelett kiemelte, hogy az egyre hosszabb ideig tartó kánikula miatt a városnak szüksége lenne egy hőségriadó tervre is.

Az elhangzottakra reagálva, Rechnitzer Szilvia, a PTE KTK alumnája, a Pécs MJV Önkormányzat városmarketing vezetője a hőérzet problémáját emelte ki, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy

a klímaberendezések nem csak a városképet rontják, de fokozzák az emberek magas hőérzetét is, hiszen működésük közben rengeteg hőt adnak le.

Szerinte hosszútávon olyan megoldásokban kell gondolkodni, mint a zöld falfelületek, vagy más hasonló innovatív kezdeményezések. „Madridban kifejlesztettek egy vámpíralkalmazást, aminek az a lényege, hogy beütöd az alkalmazásba, hogy honnan hová és hány órakor szeretnél eljutni, majd ez alapján megmutatja neked hol a legárnyékosabb az adott terület, ahol közlekedhetsz” – említette példaként Rechnitzer Szilvia.
Simon Wintermans azt emelte ki, hogy a klímaváltozás okozta abnormális, szélsőséges időjárási viszonyok között, mint a viharok, az árvizek és az erdőtüzek, az egyének feladata az lenne, hogy lokálisan kivegyék a részüket a fenntarthatóságból, például közlekedjenek kerekpárral autózás helyett. „Tavaly 16 nap alatt csak egy alkalommal esett, 40 percig hihetetlen, orkánszerű vihar volt. Később a rádióban hallottuk, hogy ez idő alatt három hónapnyi csapadékmennyiség zúdult le” – idézte fel tavalyi, családi biciklitúrájukat az aktivista.

A változó csapadékmennyiségből érezhető negatív változások kapcsán Soponyai Mihály elmondta, hogy az elmúlt évtizedben a város hó- és síkosságmentesítésben is nagy változások mentek végbe: „10 évvel ezelőtt, az egész telet nézve összesen 16 napot töltöttek a munkások az utcán. Tavaly 2 nap volt, amikor hóeltakarítással kellett foglalkozni. Évről-évre egyre kevesebb nap van, amikor a havat ténylegesen el kell lapátolni.”
Ehhez kapcsolódóan Rechnitzer Szilvia elmondta, hogy idén a Tettye párakapui is jóval több napot voltak üzemben, mint a korábbi években.

Mi az, amiben segíteni tudjuk a fenntartható mobilitást? – hangzott el a moderátori kérdés. Simon Wintermans Amszterdam példáján keresztül amellett próbált érvelni, hogy

ahelyett, hogy további teret adnánk a gépkocsiforgalomnak, a városi zöld szigetek számát kellene növelni.

Ugyanakkor kiemelte, pontosan tisztában van vele, hogy a városvezetés nincs egyszerű helyzetben, hiszen a radikális döntések rövid távon ritkán népszerűek, ugyanakkor pozícióban kell maradni a tényleges megvalósítás érdekében. A holland főváros az elmúlt évtizedekben komoly erőforrásokat fordított arra, hogy a tereket visszaadják a polgároknak, négy sávos autóutak kerültek ismét a villamosok, biciklisek és gyalogosok birtokába.

„A környezetbarát mobilitás során a város visszafordul a közterei felé” – erősítette meg Csaba Ders, majd kiemelte „Van egyfajta harc az autós és a nem autós társadalom között. Az van a fejekben, hogy az autósok vannak többségben, pedig nem.

Az autósok kisebbségben vannak. Mégis, mikor közlekedünk a városban, úgy érezzük, hogy ez a város az autósokra van szabva, ez nem igaz, ez egy fakenews.”

Pécs 2016-ban csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez, melynek elsődleges célja az volt, hogy a város hosszútávon elköteleződjön az éghajlatvédelem, a racionális gazdálkodás és energiafelhasználás mellett. Ugyancsak tagja az Európai Unió által felálított Polgármesterek Szövetségének, valamint 2021-ben klímavédelmi stratégiát és cselekvési tervet is közreadott. A Klímabarát települések szövetségének adatai alapján „Pécs Magyarország szén-dioxid kibocsátásának 0,72%-áért felel” – emelte ki Rechnitzer Szilvia. Hozzátette, ebben nagy szerepet játszik a biomassza alapú távhő szolgáltatás. Ennek kapcsán felhívta a hallgatók figyelmét arra, hogy

a Pannon Hőerőműnek kiváló látogatóközpontja van, ahol innovatív módon magyarázzak el szakemberek, hogyan történik a biomassza feldolgozása.

A pécsiekre jellemző közlekedési szokásokat Rechnitzer Szilvia számadatokkal szemléltette, mint mondta, 2021-ben a város 18 év feletti lakosságának 34%-a rendelkezett autóval, 32% használta a tömegközlekedést, 7% jár kerékpárral, 3% pedig rollerrel. A Hopp rollerek bevezetése óta utóbbi adat vélhetően sokat javult. „Életre szóló város – ez az új pozíciója a városnak. De mit jelent ez? Azt a magasabb életminőséget, amit ez a város tud kínálni más városokkal szemben. Ennek része a 15 perces városstratégia is” – mondta Rechnitzer Szilvia.

A városvezetés régóta dolgozik az autóközlekedés visszaszorításán a belvárosban, ezt igyekeztek megtámogatni a PécsiKe, a Hopp és az okosparkolás szolgáltatások bevezetésével is, emellet a jelenleg forgalomban lévő autóbuszok nagyjából 20%-a 100%-ban elektromos. Simon Wintermans élénk kritikával élt az elektromos járművekkel kapcsolatban, mint mondta,

ezeknek a járműveknek egyetlen előnye, hogy csendesek, ugyanakkor az életciklusuk egyáltalán nem zöld, nem csökkentik a forgalmat, a dugót.

Soponyai Mihály ezzel szemben felhívta a figyelmet arra, hogy az elektromos autók nem lokálisan szennyeznek, illetve az azok által használt energia napenergiával is előállítható. „Magyarország éves szén-dioxid kibácsátása a globális mindössze 0,001 ezreléke az MTA adatai alapján. De azt gondolom, hogy itt is a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elvet kell érvényesíteni” – hangsúlyozta Soponyai Mihály. Hozzátette erőforrásainkat az azonnal megvalósítható projektekre, napelemekre, társasházi szigetelésre, villámárvíz-védelemre kellene fordítani.

„Pécs bekerült az EU 100 klímasemleges és smart városa közé, ez nem azt jelenti, hogy mi azonnal klímasemlegesek leszünk, hanem azt, hogy pilot városként nagyobb esélyünk van pályázni bizonyos projektekre, amik ezeket a célokat szolgálják. Ezzel kapcsolatban egy klímaszerződést kellett átadnunk szeptember 15-én az EU részére, amely már egy stratégiai szerződés, hogy a város milyen célokat kíván elérni. Legnagyobb megdöbbenésemre ebben az szerepelt, hogy a szén-dioxid kibocsátást úgy tudjuk a legnagyobb mértékben csökkenteni, ha  megfelelően szigeteljük az épületeket” – reagált a felvetésre a városmarketing vezetője. Hozzátette, nagyon fontosnak tartják a zöld közlekedést, majd kiemelte, Pécsen számos cég működik, melyek élen járnak a hidrogén hajtású motorok fejlesztésében. Kitért a Biokommal közös projekt, a Zöldfelületi Kataszter felmérésre is, melynek

segítségével láthatóvá válnak a város zöld területei, illetve azok összevethetővé válnak a város közműtérképével. Ez azért fontos, mert sok esetben a földben futó közművezetékek nem teszik lehetővé például fák ültetését.

A változásból a PTE is kiveszi a részét, a Horizont Európa Városi Misszió keretében idén májusban együttműködési megállapodást írt alá a klímavédelem és a karbonsemlegesség elérése érdekében a várossal.

Csaba Ders ezután azt kérdezte a résztvevőktől, miként tudjuk csökkenteni a mobilitási igényeket, mi az a mobilitási programcsomag, ami megvalósítható a városban.
„Amire építesz, olyan forgalmat fogsz kapni. – hangsúlyozta Simon Wintermans – Ha állandóan új sávokat, parkolóhelyeket, garázsokat építesz, akkor egyre több lesz az autó. Ha viszont a kerékpáros infrastruktúrát fejleszted, akkor egyre többen és többen fognak biciklit használni.”
Soponyai Mihály az autómentes közlekedés gondolatára úgy reagált, az komoly változásmenedzsmentet jelentene a társadalom életében, melyhez a teljes szemléletet kellene megváltoztatni, ami nagyon nehéz feladat, főleg egy olyan rugalmatlan társadalomban, mint a magyar. „Lehetetlennek tartom, hogy a középkorú társadalmat rá lehetne venni arra, hogy szálljanak ki az autóikból és helyette közlekedjenek biciklivel” – húzta alá.
Simon Wintermans szerint ezért fontos, hogy

edukáljuk a gyerekeket a kerékpáros közlekedésre, melyhez kiváló eszköz a Bicibusz, melynek keretében biztonságosan, felügyelettel juthatnak el a gyermekek az oktatási intézményekbe.

Úgy véli, azok a gyerekek, akik részt vesznek ebben a szerveződésben, később megfontoltabban döntenek majd, mikor közlekedési eszközt választanak, emellett megtanulnak figyelmesen, biztonságosan közlekedni. „A kényelem, a megszokott életlogika ellenében változtatni valamit nagyon nehéz, de remélem ti is át fogjátok gondolni, hogy mikor ültök autóba. Ez a ti bolygótok, ami lassan kezd tönkremenni” – hangsúlyozta az aktivista.

Zárásképpen a résztvevők kiemelték a Pécsi Tudományegyetem jelentőségét a fenntartható mobilitásban. Rechnitzer Szilvia úgy fogalmazott: „Összefogásban kell gondolkodni. Ennek a városnak van egy ökoszisztémája, ami nem csak egy polgármesterből, egy városházából áll, hanem rengeteg szereplőből. Ettől vagyunk mi Pécs. Az egyetem nem csak a város egyik legnagyobb munkáltatója, hanem olyan releváns tudással rendelkező szakembereket is ad a városnak, akiket be tudunk emelni a munkacsoportjainkba.” Emellett hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja, hogy fejlődés során – az akadémiai tudás mellett – felhasználják a civilek mindennapi tudását is.
Soponyai Mihály arra biztatta a jelenlévő hallgatókat, hogy járjanak nyitott szemmel, látogassanak el más karokra is, vegyék fel más karok kurzusait is, mert a szemléletváltás nem várt sikereket, ötleteket, közös projekteket hozhat. Úgy fogalmazott,

„Lehet, hogy egy olyan start up-ot fogtok csinálni, amivel ti lesztek a mikromobilitás Azahriah-i.”