Napvilágra kerülő daganat

A Nap áldásos hatásaival mindenki tisztában van, az UV B és UV A sugarak viszont halálos daganatokat is okozhatnak a bőrünkben - ha nem vigyázunk. A megelőzés lehetőségeiről és az ismeretterjesztés fontosságáról Dr. Lengyel Zsuzsannát, a Pécsi Tudományegyetem Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinikájának igazgatóhelyettesét kérdeztük.

Mi az a melanoma?
Röviden meghatározva: pigmentsejtes bőrtumor, vagyis a bőrben lévő festéksejtek (melanocyták) rosszindulatú daganata. Ezek a festéksejtek termelik a melanin nevű fekete-barna anyagot, amely védi a bőrt az UV sugárzástól. A melanoma gyorsan nő, idővel kifekélyesedik, vérzik, nem gyógyuló sebként jelentkezik.

A bőrben előforduló daganatok közül ez a leghalálosabb, a betegség lefolyása kedvezőtlen és kiszámíthatatlan, gyakran ad távoli áttéteket.

15-29 évesek között a leggyakrabban előforduló daganattípus.
Korai stádiumban szerencsére gyógyítható, ám ehhez mindenképpen szükséges az, hogy minél korábban felismerjék.

Hogyan lehet korán “elcsípni” a rosszindulatú festéksejtes elváltozást?
Az esetek 70 százalékánál a pigmentsejtes bőrtumor újonnan keletkezik. Bizonyos szabad szemmel is látható elváltozások esetén mindenképpen fel kell keresni egy bőrgyógyász szakorvost. A gyanúra okot adó jeleket az “ABCDE összefoglaló névvel szoktuk emlegetni.
A (asymmetry) szabálytalan, változó az anyajegy alakja
B (border) elmosódott határ
C (color) különböző színárnyalatokat mutat- több színt tartalmaz
D (diameter) 6mm feletti átmérőjű
E (evolving) bármilyen időbeli változás, szín, méret, felszíni.

Kiemelten fontos, hogy az emberek tudjanak erről a betegségről és ismerjék fel időben.

Milyen kampányok segítik ezt az ismeretterjesztést?
Létezik egy Euromelanoma nevű szervezet- kampány, melyhez Magyarország 2007-ben csatlakozott. A célja az, hogy a bőrrákra, és azon belül is a melanomára hívja fel a figyelmet. Hazánkban ennek egyébként a Szegeden dolgozó Oláh Judit professzor asszony az egyik élharcosa.
“Békeidőben” a május az a hónap, amikor a bőrrákról és lehetséges megelőzéséről beszélünk, kampányok indulnak, és szűréseket is tartunk - ami a covid idő alatt sajnos nem volt kivitelezhető. A kampányoknak minden évben van egy fő üzenete. 2021-ben ez az önvizsgálat  fontossága. Persze ehhez tudni kell, hogy pontosan mit is kell észrevennünk a bőrünkön. Amint gyanús jeleket tapasztalunk, ne késlekedjünk felkeresni egy bőrgyógyász szakorvost, aki dermatoszkóppal meg tudja vizsgálni az elváltozást. Nagyon fontos, hogy hogyan végezzük az önvizsgálatot, mert vannak olyan lokalizációk, amiket

kevésbé szoktak figyelni az emberek - ilyen például a talp, a lábujjközök, a fülek és azok mögötti rész, a hajas fejbőr, vagy a hát.

A tavalyi, végül elmaradt kampány üzenete is hasonló lett volna. Az arra fókuszált volna, hogy legyünk tisztában azzal, hogy milyen rizikófaktorok érintenek minket. Például ha csak leégni, de barnulni nem tudunk a napon, tegyünk meg mindent azért, hogy az égés ne történjen meg. Vagy ha másokhoz képest sok az anyajegyünk, legyünk tisztában azzal, rendszeresen kell szűrővizsgálatokra járnunk. Az Euromelanoma kampány anyagait  a Magyar Dermatológiai Társulat bőrrák figyelemfelhívó kampánya idén is fel fogja használni. Ez a kampány elsősorban a közösségimédia-csatornákat használja.
Nagy valószínűséggel a június 28-i héten a szélesebb értelemben vett

nagyközönség számára is elérhetővé válik az a mobiltelefonos applikáció,

melyet a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika eredetileg a koronavírus-járvány idején használt telemedicina céljára. Ennek révén bárki beküldhet fotót egy olyan elváltozásról, melyet problémásnak ítél. A felvételeket bőrgyógyász szakorvosok fogják értékelni, és vagy megnyugtatják az illetőt, hogy nincs sürgős teendője, vagy - ha szükséges - behívják a pácienst egy személyes konzultációra. Kíváncsiak vagyunk, hogy hányan fognak jelentkezni. Ez egy hétig fog tartani!

Van olyan telefonos alkalmazás, amit folyamatosan lehet majd használni?
Az applikációnál a szűrés sikere azon múlik, mennyire ügyesen vizsgálja meg önmagát a páciens. A személyes konzultációkon viszont jóval kevésbé valószínű, hogy kimarad egy terület, hiszen a szakember biztos, hogy észreveszi a problematikus elváltozásokat. De előszűrésre jól alkalmazható az applikáció.

Mennyire növekszik a bőrdaganatok száma a világon és Magyarországon? Hogyan hatott minderre a járványhelyzet?
Az összes bőrdaganat - melanoma, basalioma, laphámdaganat- előfordulása növekszik. Magyarországon évente kb. 2500-3000 új melanomás esetet diagnosztizálnak. Basalioma és laphámdaganat ennél jóval több van, előbbiből nagyjából 100 eset jut 100 ezer lakosra.

Minél korábban ismerünk fel egy elváltozást és minél korábban tudjuk azt kezelni, annál sikeresebb a gyógyulás.

Egy kisebb kiterjedésű és vastagságú daganatnál jobbak az esélyei a betegnek, valószínűbb, hogy egy sima sebészi beavatkozással meg tudjuk gyógyítani. A nemzetközi adatok szerint a covid alatt az újonnan felfedezett daganatok - nemcsak a bőrdaganatok, hanem egyéb más szolid tumorok is - súlyosabb stádiumban kerültek felismerésre.
A covid alatt is soron kívül elláttuk a bőrtumor-gyanús pácienseket, de sokan - főleg az idősebbek - kockázatosnak látták azt, hogy szűrésre jöjjenek, féltek eljönni a vizsgálatokra. Emiatt voltak, akik előrehaladottabb állapotban kerültek a klinikánkra, hiszen a daganatok a járvány időszaka alatt is növekedtek.

Dr. Lubics Szilvia ultramaraton futó, a PTE Alumnája is szerepet vállalt egy korábbi kampányban

Mennyire lehet érezni, hogy - a kampányoknak köszönhetően - tudatosabbak az emberek?
Számos megelőző kampány van, a melanomákkkal kapcsolatosak először a nyolcvanas években indultak Ausztráliában. Azt gondolom, nagyon fontos, hogy ismételjük ezt az üzenetet! Minél fiatalabb életkorban tapasztalják meg - például a fényvédelem fontosságát - az emberek, annál jobb! A leghatékonyabbnak a szülői mintát tartom: egyrészt már óvodásként is tudni fogja, mit kell tennie ahhoz, hogy ne égjen le a bőre, másrészt jó esetben a szülő nemcsak a gyerekeket látja el fényvédelemmel, hanem saját magát is.
Egy szegedi kutatás 2016-os eredményei szerint az egészségtudatos életet élők eljárnak szűrésekre - de még közülük is

viszonylag kevesen gondolnak arra, hogy a bőrükkel is kell foglalkozni.

Jó lenne ezen változtatni!