A nemzetközi élmezőnyben maradni és tovább emelni a tétet

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara 2023 februárjában nemcsak megtartotta, de 5 évre meg is hosszabbította az egyik nemzetközi akkreditáló szervezet, az EFMD (European Foundation for Management Development) programakkreditációját. Az alapos, számos területre kiterjedő vizsgálat során a Kar bizonyított: már nem csak a hazai gazdasági képzések élvonalába tartozik, de végérvényesen felkerült a nemzetközi térképre is.

E siker apropóján beszélgettünk a Kar dékánjával, dr. Takács Andrással és az akkreditációért felelős dékáni tanácsadóval, dr. Szűcs Krisztiánnal.

dr. Takács András
Miért vágott bele a PTE Közgazdaságtudományi Kar annak idején a nemzetközi akkreditációba? Mit jelent ez a minősítés valójában?
Takács András: A Kar vezetése 8 évvel ezelőtt indította útjára ezt a projektet, miután felismerte, hogy rendkívül fontos a hazai piac vezető intézményei közé tartozni, de az igazi szintlépést az jelentheti, ha nemzetközi mezőnyben is megmérettetjük magunkat. Elkezdtünk dolgozni ezen és ennek eredményeképpen szereztük meg első alkalommal 2020-ban az EFMD programakkreditációját az angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment szakunkra. Az akkreditáló szervezet már akkor is világossá tette, hogy ennek megtartása még nehezebb, mint a megszerzése. Örvendetes tény, hogy a mostani reakkreditációs folyamatban a bizottság az adható leghosszabb időtartamra, 5 évre hosszabbította meg a programakkreditációt. Ez világos, egyértelmű visszaigazolása annak, hogy a mi programunk már régen túllépett azon, hogy a hazai minőségi sztenderdeknek megfeleljen, hiszen egy erős, szelektív nemzetközi mezőnyben is tökéletesen megállja a helyét.

Mi a fókusza az EFMD akkreditációs folyamatának? Mire figyelnek leginkább?
TA: Azért fontos számunkra ez az akkreditáció, mert messze meghaladja azokat a viszonylag egyszerű eljárásokat, amiket sok rangsor használ. A legtöbb rangsor pusztán a méretből, sokaságból indul ki, mint például az első helyes jelentkezők száma, amiről könnyen belátható, hogy inkább objektív földrajzi adottságokat tükröz, mintsem az intézmény vagy az oktatási program minőségét. Az EFMD a képzési tartalom és a működési folyamatok minősítésére koncentrál. Fontos fókuszpont a transzparencia: mindent dokumentálni kell és előtérbe helyezik, hogy a munka eredménye külső felek számára is látható legyen. Kiemelten igaz ez az ILO (Intended Learning Outcome), vagyis a képzési kimeneti eredmények dokumentációjára.

dr. Szűcs Krisztián
2020-ban az akkreditációnak örülhettünk, most az 5 éves hosszabbításnak. Hogy kell elképzelni magát az újraakkreditációs folyamatot?
Szűcs Krisztián: 2020. március 3-án kaptuk meg az értesítést, hogy 3 évre a BSc BAM programunk kiérdemelte az EFMD programakkreditációját. Ebben a határozatban akkor szerepelt öt fejlesztési terület, amikkel kapcsolatban a látogatóbizottság változtatásokat javasolt (ARI). Minden évben előrehaladási jelentést kellett készíteni az ezeken a területeken tett fejlesztéseinkről. Emellett olyan stratégiai változásokról is be kellett számolnunk, mint a modellváltás, vagy a kettősdiploma programok kialakítása, később pedig egy Covid jelentést is kellett írnunk a kialakult helyzet kezeléséről, következményeiről.

Mik voltak ezek a fejlesztési területek?
SZK: Az első az oktatói közösség nemzetközi karakterének erősítése volt. Elvárás volt, hogy legyen nemzetközi kollégánk, amit sikerült is teljesíteni. Ez nyugaton sokkal gyakoribb, a mi régiónkban viszont hiányolják. Emellett persze fontos, hogy a hazai kollégák nemzetközi tapasztalatszerzése is fokozódjék.
A második ARI volt a nemzetközi partnerkapcsolatok fejlesztése. Büszkék voltunk arra, hogy sok külföldi intézménnyel van kapcsolatunk, de a látogatóbizottság számára nem csupán ez volt a fontos, hanem a kapcsolatok aktív volta is. Az intenzitás alapján a közel 100 partnert 72-re csökkentettük. Emellett az akkreditációval rendelkező partnerek számát jelentősen növeltük és megerősítettük a stratégiai partnerségeket.
A harmadik fejlesztési terület a már említett képzési és kimeneti követelményekre koncentrált (ILO). Ebből a szempontból biztos, hogy tényleg nemzetközi szinten mozgunk. Megvannak a Kar stratégiai céljai, ahhoz képest a programnak a céljai, és ezekből következően a kurzusok céljai, ahhoz illeszkedően pedig a számonkérési rendszer. Szerintem ez nagyon jól sikerült.
A negyedik ARI az alumni rendszer továbbfejlesztése volt, elsősorban a külföldi végzett hallgatóink karrierjének monitorozása. Számos előrelépést tettünk ezen a területen is, bár sok feladat áll még előttünk, hiszen ez nem csak működésbeli, hanem kulturális különbség is az angolszász világhoz képest.
Végül ötödikként megjelölték a fenntarthatóság, felelősségvállalás kérdéskörét (Ethics, Responsibility & Sustainability). Itt is sokat léptünk előre: csatlakoztunk az ENSZ által támogatott PRME (Principles for Responsible Management Education) kezdeményezéshez, megalakult a kari Fenntarthatósági Központ, ezen túl pedig kurzus szintre lebontva látjuk, hogy ki és hol foglalkozik ilyen kérdésekkel, hány szakdolgozat készül a témában, milyen kutatások kapcsolódnak hozzá stb...

A program újraakkreditációjának legnagyobb próbatétele a bizottsági látogatás volt. Személyesen jöttek el a bizottsági tagok 2022 őszén?
SZK: Sajnos ezúttal nem személyesen, hanem online érkeztek hozzánk, ami mondhatni még komolyabb kihívást jelentett. Augusztus 16-ig kellett elkészíteni minden anyagot, ami ehhez az őszi újraakkreditációs vizithez kellett. Miután ezt leadtuk megindult a “BaseRoom” fejlesztése. Hivatalosan egy könyvtárstruktúrába ágyazott háttérdokumentációs felületet kértek, amit mi nagyon előremutató módon oldottuk meg. Egy Sharepoint felületet alakítottuk ki, amin úgy érezte a látogatóbizottság, mintha egy weboldalon járna, ahol egy interaktív felületen, videókkal támogatva ismerhette meg a kart és a folyamatainkat, és érhette el az összes dokumentumot. Szerintem az egyik nagy érv amellett, hogy 5 évet kaptunk, ez a “BaseRoom” felület volt, hálás vagyok a kollégáknak, akik ezt kifejlesztették.

Hogy érezték magukat miután elköszönt a látogatóbizottság? Lehetett számítani ilyen szép sikerre?
SZK: Az október 11-13 között lezajlott online látogatóbizottsági vizit nagyon konstruktív volt. December közepén kaptuk meg a “Progress report” első változatát, majd február elején hívta fel a programakkreditációért felelős igazgató a dékánunkat, hogy az akkreditációs bizottság támogatta az 5 éves hosszabbítást. Ez azt jelenti, hogy 2028-ig továbbra is érvényes az EFMD akkreditáció a BAM programunkon, amit zászlóshajó programnak tekintünk, hiszen minden hasonló törekvés ide összpontosul.

Miért nevezi a KTK flagship programnak az akkreditált Business Administration and Management (BAM) programot?
TA: Ez az a terep, ahol a kollégák meg kell, hogy mérettessenek egy komoly elvárásrendszerben és ez automatikusan az összes többi programon nyújtott teljesítményt is pozitívan befolyásolja. Az akkreditált BAM programunk egy olyasfajta laboratórium, mint amilyen például az autóiparnak a Forma-1. Ezen a programon vetjük be elsőként a legújabb megoldásokat, a nemzetközi mércével mérhető gyakorlatokat, és ha itt jól bizonyított, akkor elkezdjük alkalmazni őket az összes többi nemzetközi és magyar nyelvű programon is.

Sokat tanult a Kar ebből a folyamatból?
TA: Rengeteget, és ez behozhatatlan előnyt jelent másokkal szemben. Hosszú idő alatt lehet megtanulni, megérteni, hogy gondolkodik egy nemzetközi, különböző gondolkodásmódokat, kulturális különbségeket is ötvöző minősítő szervezet.
SZK: Az egyik legnagyobb tanulság az, hogy az akkreditáció rendkívül hasznos az intézmény számára. Olyan kereteket, olyan sztenderdeket hoz be, amelyek között mindenki sokkal jobban látja az igazodási pontokat.

Az szintén óriási előny, hogy olyan klubba kerültünk, ahol nagyon könnyű jó minőségű partnerekkel együtt dolgozni. Egyik EFMD akkreditált program egy másik EFMD akkreditált programmal kérdés nélkül leül egy asztalhoz és tudja, hogy megvan mögötte ugyanaz a minőség. Így egész más tárgyalni érdemi együttműködésekről.

Hol helyezkedik el a Közgazdaságtudományi Kar most a hazai felsőoktatási intézmények között?
TA: Rendkívül sok felsőoktatási intézmény van ma Magyarországon, annak egy kiemelt részét képezik a nagy presztízsű fővárosi és a meghatározó vidéki egyetemek, de még ennek is egy válogatott részhalmazába kerültünk az akkreditációval. Most, az 5 évre megkapott reakkreditációval nagyon meg is erősítettük ezt a pozíciónkat. Az egyik nemzetközileg is jegyzett, vezető gazdaságtudományi karrá váltunk Magyarországon, talán ez a lényeg.

Mik a további tervek?
TA: A továbbiakat egyértelműen kijelöli a dékáni ciklusra elfogadott stratégia, de meggyőződésem, hogy ennél hosszabb távra is gondolkodnunk kell. Elsőként egy mesterképzésünkre is szeretnénk EFMD programakkreditációt szerezni. Ezzel már tényleg egy olyan portfólióval rendelkezhetnénk, amivel egyedülállóak lennénk Magyarországon. Emellett egy szintén az EFMD-hez tartozó ún. label, címke megszerzését is elindítjuk, ami a gyakorlatorientált kutatás regionális impaktját méri. A világ vezető egyetemei, az ún. triple crown intézmények 3 különböző akkreditáló szervezet minősítését tudhatják magukénak. Természetesen ez előttünk még egy sokéves, talán évtizedes út, de a közeljövőben szeretnénk megszerezni az AACSB akkreditációt is, ami egy másik, független, alapvetően az észak-amerikai kontinensen elfogadott, de mára már szintén globálisan elismert nemzetközi szervezet minősítése. Még hosszabb távon, ami tényleg a jövő és túlmutat a dékáni cikluson, az az EQUIS intézményakkreditáció megszerzése lehet.

Minél több, különböző elvárásrendszerből kapjuk meg a visszaigazolást, annál biztosabb, hogy jó úton járunk. Magunkat mindvégig az egyik meghatározó hazai és regionális vezető intézménynek tekintjük, de lényegi eleme a stratégiánknak, hogy folyamatos legyen a megmérettetés és az onnan jövő pozitív visszajelzés.