Okos technológiákkal válik hatékonyabbá a gyógyítás

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában az egész országban egyedülálló színvonalú Egészségügyi Adatelemző, Adathasznosítási, valamint Okoseszköz- és Technológia Fejlesztő Kompetencia Központ valósul meg egy két és fél éves, közel 2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból. A 4iG NyRt., valamint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. együttműködésével folyó projektről január 5-én tartott a sajtótájékoztatót követően a laborok megtekintésére is lehetőség nyílt, ahol egyebek között egy világújdonságnak számító bioinformatikai elemző programcsomagon, és robot eszközökkel támogatott ápolási lehetőségen dolgoznak.

Elsőként dr. Miseta Attila rektor köszöntötte a résztvevőket, majd elmondta, hogy a jó ütemben haladó projekt során

olyan Kompetencia Központot kíván létrehozni az egyetem, amely az ipari szereplőkkel együttműködve képes innovatív adatgyűjtési, információfeldolgozási és elemzési módszereket kialakítani, és ezeket új egészségügyi technológiák és szolgálatások fejlesztésére felhasználni.

Dr. Wittmann István, a projekt szakmai vezetője, a PTE Kompetencia Központ igazgatója beszámolt róla, az okos egészségügyben a szakdolgozók és orvosok munkáját új technológiák, okos eszközök jelentős mértékben segíthetik, így lehetnek direkt vagy indirekt módon a betegek segítségére. Elmondta, hogy négy fő pilléren nyugszik a Kompetencia Központ, amelyek egymással összefüggenek: ezek közül az első a személyre szabott orvoslás. Ennek lényege, hogy a betegekről minél mélyebb információ áll rendelkezésre, annál jobban tudják diagnosztizálni, kezelni. Például az örökletes, vagy rákos betegségek esetén a genetikai háttér alapján pontosan meghatározható a legsikeresebb gyógyszeres kezelés.

„A második pillér az egészségügyben képződő nagymennyiségű adat, amely egy nagyon fontos adatvagyon az egyetem és az egészségügy számára,

hiszen ezt analizálva meg tudjuk mondani, mi az, ami jól megy, mi az, amin változtatni kell. Megbízásokat is tudunk teljesíteni az összesített adatok alapján, amelyre már van is példa, egy multicég kíváncsi arra, hogy bizonyos betegséget milyen arányban ismernek fel a régióban” – tudhattuk meg dr. Wittmann Istvántól.

A harmadik pillér a robotika, amely egyrészt a szakdolgozók és az orvosok limitált idejét igyekszik növelni, például az ebéd kihordásának gépesítésével, másrészt a sebek kezelésénél, például a cukorbetegek lábszárfekélyének súlyosságának a megítéléséhez egy három dimenziós sebszkenner kidolgozása a központ célja. „Szintén nagyon fontos továbbá a telemedicina fejlesztése, hiszen a járvány idején is bebizonyosodott, hogy nem minden esetben szükséges, vagy lehetséges a beteg-orvos találkozó” – emelte ki a professzor.

A cukorbetegség kezelését szolgáló komplex termálterápiás szolgáltatáscsomag kialakítása, valamint annak orvosi igazolása a negyedik pillér.

„A cukorbetegek kezelésének kulcskérdése a fizikai aktivitás. Ha ez nem kivitelezhető, akkor meg kell próbálni valamivel pótolni.

Úgy néz ki, hogy a hőhatás, nevezetesen egy 39°C fokos víz olyan hatással van a szervezetre, amely lehetséges, hogy képes a fizikai aktivitást valamilyen mértékben pótolni” – magyarázta dr. Wittmann István projektvezető.

A Kompetencia Központ az egészségügyi technológia- és okoseszköz-fejlesztésekhez minőségi, valid, egészségügyi adatokat tartalmazó digitális egészségügyi ökoszisztémát kíván létrehozni. Ehhez olyan kompetenciák kialakítását tűzte ki célul, ami arra irányul, hogy a K+F+I különböző fázisaiban lévő egészségügyi technológia-fejlesztéseket megfelelő egészségügyi adatokkal és azokra épülő analitikai megoldásokkal lehessen támogatni szorosan együttműködve ipari partnerekkel.

A fejlesztés további célja, hogy országhatárokon átnyúló, nemzetközi együttműködéseket hozzon létre, bekapcsolódva ezzel a nemzetközi kutatóhálózatokba. Hosszútávú célja, hogy piaci alapon működőképes, önfenntartó kutatási hálózatot alakítson ki és működtessen.

„A Kompetencia Központban valóban látszanak már nagyon jó eredmények. Céljait szakpolitikai szempontból is nagyon fontosnak tartjuk. Itt olyan eredmények születnek, amelyek a gyakorlatban is hasznosulnak, legyen az termékek, szabadalmak, szolgáltatások, eljárások, technológiák kifejlesztése” – hangsúlyozta Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese, aki arról is beszámolt, hogy a sajtótájékoztatót követően a Szakmai Felügyelő Testületi ülésen a Kompetencia Központ elmúlt időszakban végzett tevékenységeit tekintik át.

„Elmondhatom, hogy ez egy sikerre ítélt Kompetencia Központ” – foglalta össze Sebők Katalin, NKFIH elnökhelyettes.

A projekt a Széchenyi2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg (GINOP-2.3.4-15-2020-00010).

Kapcsolódó cikkünk:

Elindult a Magyar Nemzeti Genom Program »