Op Arch

Interaktív, izgalmas és inspiráló tárlat nyílt a PTE Műszaki és Informatikai Kar és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézet építészhallgatóinak munkáiból március 17-én a JPM Múzeum Galériában.

A Janus Pannonius Múzeum muzeológusai 2020-ban indították útjára azt a széles körű együttműködést, amely Op Art Akadémia néven négy egyetem hallgatóinak és tanárainak munkáját koordinálta. A projekt célja Victor Vasarely életművének és ars poeticájának, valamint az op art-kinetikus művészet sokszínű hagyományának megismertetése és népszerűsítése volt a fiatalok körében.

Ahogy Getto Katalin, a tárlat egyik kurátora fogalmazott:

„Legyen a mindennapok része ez az örökség.”

Több mint két éven át folyt az előkészítő munka: műhelygyakorlatok, a Vasarely művészetét és a gyűjteményhez tartozó nemzetközi műtárgyanyagot ismertető előadások, az op art művészet társművészeti kapcsolatait feltáró programok során formálódott az az anyag, amely az építészettől kezdve a fotón keresztül a textil-és üvegtervezés területéig az op art képzőművészet ma is eleven, termékeny hatását illusztrálja.

A jelenlegi kiállítás az Op Art Akadémia építészeti anyagát mutatja be: a fény téralkotó hatásával kísérletező, bejárható installáció (a Fénycsapda), Vasarely motívumaira épülő térplasztika, a Vasarely múzeum egyelőre csak vágyott látogatóközpontjának ideáltervei, makettek, videóanyagok, a „színes város” gondolatának hagyományát bemutató tablók fogadják a látogatókat. Igazi csemege, hogy az inspirációs forrásként szolgáló nemzetközi gyűjtemény néhány darabja, a kinetikus művészet világhírű alkotóinak munkái is helyet kaptak a kiállításban.

Aknai Katalin művészettörténész, aki gyerekként jóformán múzeumokban nőtt fel, felidézte, milyen

felszabadultság áradt

a pécsi  Vasarely kiállításból, melyet már gyermekként megtapasztalt. Rámutatott: amikor a Vasarely-gyűjtemény Pécsre érkezett, magával hozta annak kontextusát is.  „Ezt csak a mából tudjuk értékelni” - mondta Aknai Katalin.

Vasarely Színes város című könyvéből idézve hangsúlyozta, hogy a művészetek határainak feloldódása, a társadalomra való hatás szinte a kezdetektől központi gondolat volt, hogy a planetáris folklór (egyfajta univerzális nyelv) eluralkodjon az élet minden szintjén.

A kiállítás születésének körülményeit idézte fel dr. Rétfalvi Donát építész, a PTE MIK Építész szakmai Intézet vezetője, aki a tárlat szemléletformáló jellegét hangsúlyozta.  „Kezdet, de végpont is lehet egy kiállítás” - mondta, majd hozzátette:  „Talán új kapuk is megnyíltak.”
A tárlat megnyitójának díszvendége Ugo Vasarely, Victor Vasarely dédunokája, a PTE díszdoktorának, Pierre Vasarelynek nagyobb fia volt. Sármos mosollyal üdvözölte az egybegyűlteket.

Az, hogy a bátorság és az alkotásokhoz való felszabadult viszonyról le kell fújnunk a port, és ehhez a tárlat lehet az első lépés, számomra talán abban testesült meg, hogy (én legalábbis) egyedül Ugo Vasarelyt láttam besétálni a Fénycsapdába, a többiek (magamat is beleértve) csak belestek oda és körbejárták…

„Ez a kiállítás a kreativitás ünnepe” - szögezte le  Horváth András építész, a Dél-dunántúli Építész Kamara alelnöke. Arra is felhívta a figyelmet: ahhoz képest, mennyire rövid ideig élt Pécsett Vasarely, inspiratív lenyomata ma is látszik, nemcsak Pécs városát, de a művészetet és építészetet egyaránt formálva. A maga korában is teljesen eltért a hagyományos iskolák  gondolkodásától, nem ismételt, újat hozott létre.

“Legyünk hát bátrak, különben nem hagyunk nyomot a jelenünkről a jövőben”

- summázta Horváth András.

A kiállítás június 25-ig, keddtől vasárnapig naponta 10-től 17 óráig (március 31-ig csak előzetes bejelentkezéssel) tekinthető meg.

Egyetemi partnerek: Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Építész Szakmai Intézet, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézet.
Kurátorok: Getto Katalin és Kárpáti Kata muzeológusok, Janus Pannonius Múzeum.