A Pécsiközgázról Ohióba

júl

09

Beküldte
admin

A PTE KTK Vállalati tőkefinanszírozás szakán végzett 2008-ban, jelenleg az Ohio Egyetem digitális oktatási technológiájáért felelős. Major-Rohrer Eszter a Simonyi Consulting Program keretében ismerkedett meg az Ohio Egyetem küldöttségével, majd az MBA-t már Amerikában végezte, ott él a családjával.

Major-Rohrer Eszter, PTE KTK alumna

Miért ezt a képzést választotta?

Döntésemben talán a legmeghatározóbb a balatoni nyarak munkával töltött évei voltak. Miután tizenhat évesen egy átdolgozott nyár után kaptam húszezer forintot fizetésnek, ami már akkor is nagyon kevésnek számított, elkezdett érdekelni a kisvállalkozások menete, vezetése, lehetőségei és viszontagságai. A következő néhány évben egy másik kis balatoni büfé alkalmazottjaként ugyan nem volt belelátásom ezekbe a folyamatokba, de egyre jobban foglalkoztatott az, hogyan mérjük fel a vendégek igényeit, hogyan alkalmazkodunk hozzájuk, hány alkalmazottra lesz szükség milyen pozícióban. Szerettem volna megismerni a pénzügyek átlátható mozgását és az üzleti siker terén játszott szerepét. Azóta a munkám során rengeteg szerződést írtam és tárgyaltam egyetemekkel, kiadókkal, szoftver partnerekkel. Bár a jogi része a dolognak nem az én szakterületem, sok része a szerződésnek viszont a kedvencem, mert

nagyon fontosnak tartom, hogy mindkét fél tisztában legyen azzal, hogy mit vár a másik.

Hogyan emlékszik vissza az egyetemi éveire?

Rengeteget tanultam, nem csak a szó szoros értelmében. Egy teljesen új világ volt elköltözni otthonról, elszakadni a gimnázium struktúrájától és saját magam dönteni olyan dolgokról, amiket addig más döntött el helyettem (például, hogy milyen kurzust vegyek fel). Az egyetemen nagyon szoros barátságokat kötöttem, melyek máig elkísérnek. Sok sikerre, sok második es harmadik próbálkozásra, sok áttanult éjszakára emlékszem. Több, az egyetemen megértett koncepciót máig szívesen emlegetek. Nagyon sok remek professzorral és lehetősséggel (például a kisvállalati tanácsadói oklevél) találkoztam.

Van olyan oktató, akire különösen élénken emlékszik?

Nagyon kellemes emlékeket őrzök a Pécsen töltött évekről. Máig a kedvenc tárgyaim közé tartozik a gazdaságtörténettan, melytől az évfolyam 99%-a rettegett, magamat is beleértve. De felnyitotta a szemem és megalapozta a kritikus gondolkodási képességem. Dr. Tóth Tibor, Dr. Kaposi Zoltán, Szende Mária, akinek az angol nyelv iránti szeretetem köszönhetem, Törőcsik Mária, aki megértette velem, hogy marketing miért is kulcsfontosságú – csak, hogy pár nevet említsek.

Milyen volt az egyetem akkor?

Ha jól emlékszem, körülbelül háromszázan indultunk neki a képzésnek 2003 őszén. Nem tudom pontosan hányan végeztünk 2008-ban, de az évek során sokan úgy döntöttek, hogy más irányba indulnak el inkább.

Az egyetem egy élénk környezet volt, ahova szívesen jártunk.

Számítógépet csak 2007-ben vettem, okostelefonom sem volt akkor, így az egyetemi számítógépeket használtam, ha valamin dolgozni kellett. A szabadidőt általában Pécs gyönyörű belvárosában, a Mecsekben vagy Villányban töltöttük, sokat jártunk a Dantéba napközben, ami azóta bezárt. A Traffikba mentünk este, az pedig akkoriban nyitott. Az Univ kollégiumban laktam, ami akkor meg nem a mostani pompájában állt, de sok „sorstárssal” ismerkedtem meg. A B52 diszkó minden kedden tömegeket vonzott, ahonnan a Sörházba jártunk szerdánként, vagy épp a 2-es túrára, azt csak évente egyszer azért...

Mi történt azóta?

Eltelt tizenhárom év! Szinte hihetetlen belegondolni, hiszen

máig nagyon kellemes emlékeket őrzök a Pécsen töltött évekről.

Azóta elköltöztem egy új kontinensre, tanítottam egyetemistákat magyarul, belekerültem a felsőoktatás rendszerebe egy KKV-n keresztül ahol vezetői pozícióba kerültem. Átéltem (és mélyen megértettem minden egyes részét) egy chapter 11 csődeljárásnak (nem ajánlom). Megértettem, hogy a menedzsment miért az egyik legfontosabb tudomány, ugyan ez csak jóval az egyetem elvégzése után lett esedékes. Dolgoztam és továbbra is dolgozom egyetemi vezetőkkel. Soha nem gondoltam volna, hogy mennyi ember munkája szükséges ahhoz, hogy egy egyetemi óra létrejöjjön! A személyes vonalon, Amerikában megismertem a férjemet és családot alapítottunk. A két pici lányunkat én magyarul nevelem, bár az angoljuk sajnos sokkal jobb.

Hogyan került Ohio-ba?

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egy régi hagyománya az évek során több néven/rendezésen keresztül megvalósult nyári tanácsadási együttműködése az Ohio University College of Business-ével. A programon keresztül, ami 2007-ben Simonyi Consulting Program néven futott, ismertem meg az Ohio Egyetem küldöttségét, akik megemlítették az MBA programot. Az ötlet nagyon megtetszett, mivel 2008-ban esedékes diplomavédés utánra nem voltak terveim. Akkor a barátaim mind a „BIG-4” (KPMG, Deloitte, PricewaterhouseCoopers, E&Y) felé kezdtek nézelődni, de én tudtam, hogy nem szeretnék számvitellel foglalkozni.

Az egyetemi éveim alatt volt lehetőségem külföldön tanulni az Erasmus keretein belül és annak minden percét imádtam. A diplomaírás közben Vitai Zsuzsa professzor támogatásával jelentkeztem az Ohio University MBA programjára, és sikeresen felvettek. A diplomámat 2008. június közepén védtem Pécsen egy szerdai napon, szombaton utaztam Ohióba (előtte egyszer repültem!), majd hétfőn kezdtem az MBA-t. Itt az egyetem alatt együtt dolgoztam egy pár kisebb, helyi céggel, és végül az egyiknél helyezkedtem el.

Major-Rohrer Eszter, PTE KTK alumna

Most mivel foglalkozik pontosan?

Jelenleg az Ohio Egyetem digitális oktatási technológiájéért vagyok felelős. Az Ohio Egyetem (Ohio University) körülbelül hasonló méretű, mint a PTE.

Nem gondoltam volna, hogy az IT lesz a hivatásom egyszer, de minden percét élvezem.

Naponta dolgozom a karokkal, oktatókkal, diákokkal, hogy fejlesszük és támogassuk a technológiákat, amikre szükség lehet az oktatás során. Ezen kívül a Magyarországra, Pécsre utazó diákokat (GCP) készítem fel egy kurzuson minden tavasszal (kivéve idén a járvány miatt) a Pécsen eltöltött időre.

Ohio-ban mennyire erős magyar közösségről beszélhetünk?

A Clevelandi magyarok nagyon összetartóak és rendszeresen támogatnak kifejezetten magyar érdekeltségeket Amerikában. Ezen kívül Ohio államban nincs több magyar kapcsolatom, de az USA-ban több szoros barátság is elkísér a pécsi évekből.

Tóth Mariann