Segít a múlt

„Aki sokat lát a múltból, jobban feltalálja magát a jelenben!” - kezdte a köszöntőjét Heidl György, a BTK dékánja XIV. Magyar Ókortudományi Konferencia megnyitóján. A május 19-21-ig tartó Magyar Ókortudomány Konferencia egy vándorkonferencia, ami a COVID miatt pár évet tolódott, előző alkalommal Szegeden rendezték, mindig olyan helyekre kerül, ahol klasszika-filológia képzés működik.

„A pécsi tanácskozás 170 előadójából 29 doktorandusz volt, ez is mutatja, hogy a hazai ókortudománynak van jövője, nem temetni kell, csak dicsérni lehet!” – mondta beszédében Heidl, aki azt is megemlítette, hogy az Erzsébet Tudományegyetem bölcsészkarának első dékánjának, Kornis Gyulának is meg kellett indokolnia, hogy egyáltalán miért van szükség bölcsészettudományra. „Aki olvasta az antik történetírókat, vagy kicsit mélyebben tanulmányozta az antik műveltséget, azt semmilyen meglepetés nem érheti a mai világban. Minél mélyebben értjük a múltat, annál inkább fel vagyunk vértezve a jelen kihívásaival szemben. A jelen értelmezésében hihetetlen nagy segítséget ad a múlt tapasztalata. Az antik filozófiai iskolák tanulmányozása után a pszichológusok sem tudnak sok újdonságot mondani.”

Takáts József konferencianyitó előadásában arról beszélt, hogy a 18-19. század fordulójától kezdve a 19. század közepéig a klasszikus ókor kikerült a magyar irodalmi alkotások középpontjából. Előadásában azt vizsgálta, mi került a helyére. A kor magyar költőinek munkáit vizsgálta, Kölcsey Ferenctől kezdve Arany Jánosig, akik egyaránt nagy antik műveltséggel rendelkeztek, de mégis valami mást szerettek volna felmutatni az ókor helyett.

A saját ókort, a magyart, a nemzeti ókort próbálták megtalálni vagy kitalálni, akkor ez volt a nemzetközi trend.

Ez nem egy megkésett, elmaradott projekt volt, éppen ellenkezőleg, a 18. század közepe óta sok nagy nemzet irodalmának nagy költői is ezt tették.

Kárpáti András a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Klasszika-filológia Tanszékének vezetője, a konferencia főszervezője a tanácskozás szerepére irányuló kérdésünkre elmondta, hogy szerinte az ókor mindig fontos. „Mi azt valljuk, hogy az ókor mi vagyunk! Ez a konferencia egy nagy hagyomány, büszkék vagyunk, hogy mi kerültünk sorra.”

Kárpáti elmondta, hogy kétévente más egyetem szervezi meg a konferenciát, a PTE 2020-ban következett volna, de a járvány mindent megváltoztatott. Így többször is nekiláthatott a vándorgyűlés megszervezésének. A társaság kétharmaddal szavazta meg, hogy ne online módon legyen, hanem személyes jelenléttel.

„Ez az ókortudomány nagy ünnepe!”

Amikor az ókor fontosságára kérdeztem rá, Kárpáti elmosolyodott:
Sok szöveg, kép maradt meg, épületek, romok is… Ez a korszak alapozta meg minden mai tudásunkat.

Az ókor példát ad arra, hogyan tudtak párbeszédhelyzetben működni a kultúrák.

Ma lenne mit tanulni tőlük. Akkor is voltak háborúk, de mindig megfértek egymás mellett békében. Kultúracsere mindig is létezett az ókorban, gondoljunk csak annyira színes kultúrájú városokra, mint Athén, Alexandria, Róma… Ezek a városok tele vannak olyan tudással, ami mindmáig is nélkülözhetetlen maradt. Természetes, hogy érdekes az ókor, de ha egy őskorásznak teszik fel ugyanezt a kérdést, akkor természetesen a saját választott kutatási tárgyát magasztalná.

Könnyű ezt a tudást ma átadni?

Inkább nehéz. Meg kell találni azokat a csatornákat, hogy az emberek felfigyeljenek rá. Mert ami nehéz, arra nem figyelnek. Pláne, ha holt nyelvekről „beszélünk”. Sok akadályt kell legyőzni ahhoz, hogy közelebb kerüljön valaki az ókorhoz. Próbálkozunk új dolgokkal, országos tanulmányi versenyt szervezünk, készült egy fantasztikus új honlap: a Palladion, melyet fiatalok üzemeltetnek és remekül csinálják, például olyan dolgokat mutatnak, meg, hogyan lehet összekapcsolni a modern jazzt az ókorral.

A pécsi konferenciának mi van a középpontjában?

Mi évtizedek óta reprezentációnak tekintjük ezt a konferenciát, mindenki, aki akar, előadhat. Járvány utáni időszakban öröm, hogy találkozunk a kollegákkal, de lehet, hogy kicsit túlhaladtuk ezt a koncepciót. Nemcsak görög-latin szövegekkel foglalkozunk, hanem egyiptológusok, hebranisták, asszírológusok, patrisztikusok, régészek…

Csak nagy számokkal tudok dobálózni, 18 szekcióban, 170 előadó vett részt a konferencián.

A konferencia absztraktfüzete.