Séta a gyógynövények közt

Gyógynövények a kertben címmel tartott érdekes előadást dr. Purger Dragica, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar adjunktusa a Farmakognóziai Intézet gyógynövénykertjében a Kutatók Éjszakája keretében. Az egyórás, regisztrációköteles programon olyan növényeket mutatott be, amelyek gyakran előfordulnak hazánkban, de sokszor esetleg nem is tudjuk, hogy gyógyhatásai is vannak.

„A gyógynövénykert a kollégák önkéntes munkájával jött létre, azért, hogy a hallgatóknak tudjunk mutatni élő növényeket is, ne csak a képeket.

Ha esetleg nincs lehetőségük terepre menni valahová, akkor itt tudunk mutatni gyógy- és fűszernövényeket” – osztotta meg az előadó a kert történetét, majd hozzátette: „a kertben most éppen nem tudunk mutatni sok virágzó növényt, de legalább 100 különböző növényfaj megtalálható itt.”

Dr. Purger Dragica botanikusként évek óta foglalkozik növényekkel. Megtudhattuk, hogy a Földön kb. 240000 virágos növény létezik, amelyből ötvenezer gyógynövénynek tekinthető világszerte. Abból forgalomban 3000 körülit adnak-gyűjtenek, lokálisan azonban sokkal többet használnak. Európában kb. 1300 növény van forgalomban. De például Kínában kb. 30 000 virágos növény van, annak egyharmadát gyógynövénynek tekintik, tehát 11 000 növényt használnak a gyógyászatban. „Magyarországon összességében 2300 növény van, abból 250-et tartunk nyilván gyógynövényként” – emelte ki az adjunktus a sorok közötti, napsütéses séta közben. Egy gyógyszerész hallgatónak 500 növényt meg kell tanulni az évek során, a többit pedig a gyakorlat folyamán ismerhetik meg.

A kerti sétán, amelyre sokan voltak kíváncsiak, több növényt megnézhettünk, megszagolhattunk, és a gyógyászati használatával is megismerkedhettünk. Például a kínai szellőrózsát (Anemone hupehensis) dísznövényként ismerjük, online lehet találni angol nyelven információt a gyógyászati felhasználásról. Kínában, Mongóliában őshonos növény, így ott sokkal jobban ismerik: görcsoldó, antibakteriális hatással bír, amit klinikai vizsgálatokkal is próbálnak bizonyítani. De számos ilyen példát lehet mondani.

„Eddig soha nem fordult velem elő, hogy nem volt semmilyen gyógyászati használata az adott növénynek”

– hangsúlyozta dr. Purger Dragica.

Az egyórás programon számos növénnyel megismerkedhettek az érdeklődők, mint az olasz gyopár, hegyi pereszlény, apróbojtorján, nagyezerjófű, csicsóka, édeskömény, medvetalp, lampionvirág vagy az orvosi pemetefű. Némelyik gyógyhatású, míg néhány mérgező, és akadt olyan is, amelyiknek csak a bogyója nem mérgező. Mindenképpen óvatosságra intett mindenkit a botanikus, hiszen néhány növénynek az érintése is irritációt okozhat. Ezért is fontos a növények pontos és alapos ismerete.

Tudd, hogy mit eszel, ne légy palimadár! »