Tudomány a társadalom szolgálatában

A tudományban nincsenek határok, csak új kérdések és megoldások; ennek szellemében kezdődött el november 4-én a Pécsi Tudományegyetemen a Magyar Tudományos Akadémia „Magyar Tudomány Ünnepe” rendezvénysorozata, melynek alkalmából köszöntötték a kiemelkedő tudományos életpályával büszkélkedő szakembereket. A Magyar Tudomány Ünnepét hivatalosan 2003 óta ünnepeljük, de a rendezvény egy 200 éve élő hagyományt folytat. Az MTA jövőre ünnepli fennállásának 200. évfordulóját, amely Széchenyi István 1825. november 3-án tett felajánlásának emlékét idézi. Az idei ünnep mottója: „Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában,” amely az akadémia felelősségét és kötelezettségét emeli ki.

Várhatóan az Országgyűlés a holnapi napon fogadja el azt a határozatot, amely a 2025. és 2026. évet a Magyar Tudomány Évévé nyilvánítja.

Ezzel a döntéssel nemcsak a hazai kutatók teljesítményét ismerik el, hanem az 1825-ben alapított MTA két évszázados, a magyar nemzet és a tudomány érdekében végzett szolgálatát is.

Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a tudomány nem csupán a világ pontosabb megismeréséről szól, hanem a kor legsürgetőbb problémáinak megoldásában is aktívan részt kell vállalnia.

„Célunk, hogy minél több emberhez eljuttassuk a kutatók üzenetét, bemutatva, hogy a tudomány izgalmas és társadalmi szolgálatot teljesít.”

A Pécsi Tudományegyetem rektora, Miseta Attila nyitóbeszédében kifejtette, hogy

a magyar nemzet kritikus természete mellett fontos a problémák megoldására irányuló erőfeszítések fokozása.

Kiemelte, hogy a tudomány finanszírozása és a tehetséges fiatal kutatók elvándorlása komoly kihívásokat jelentenek, majd hozzátette „Hálával emlékezhetünk Pécsett és az egész országban azokra a kutatókra, akik jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tudomány fejlődéséhez.”

Freund Tamás, az MTA elnöke az ünnep kapcsán hangsúlyozta, hogy az akadémia nemcsak a nemzet tudományos képviselője, de a nemzeti tudományos tehetség érdekében felelősen gazdálkodik a szellemi javakkal is. A Magyar Tudomány Ünnepe tehát nemcsak az eredmények bemutatására, hanem a közjó érdekében végzett munka hangsúlyozására is szolgál. Az MTA elnöke kiemelte:

„Hivatásunk, hogy hiteles tudományos eredményekre alapozva szolgáljuk a társadalmat.

A Magyar Tudomány Ünnepe ennek a szolgálatnak fontos része.”

Beszédet mondott Zag Gábor, Pécs város önkormányzati képviselője, korábbi kulturális ügyekért felelős alpolgármester is, melyet Kemenesi Gábor docens, a Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatójának előadása követett „A virológia 100 éve a járványok tükrében” címmel. A tudományos előadást követően a jelenlévők a PTE Művészeti Kar Művészek a Művészetért Szakkollégiumának hallgatói, Partos Dorka és Demeneghi Simon előadásában hallgathatták meg Carl Philipp Emanuel Bach Hamburgi Szonáta című művét.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki:

Angeli Istvánt, a fizikai tudomány doktorát, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kísérleti Fizika Tanszék nyugalmazott egyetemi tanárát, a magyar magfizikai kutatásban betöltött meghatározó szerepéért, rangos tudományos folyóiratokban közölt eredményeiért, a fizikusok és fizikatanárok generációinak oktatásáért, élet- és szakmai tapasztalatainak folyamatos átadásával, a kutatásokat inspiráló, motiváló tevékenységéért, iskolateremtő munkásságáért, életművéért;

Enyedi Pétert, az MTA doktorát, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézet professor emeritusát több évtizedes kiemelkedő kutató- és oktatómunkájáért, a szakmai közéletben betöltött szerepvállalásáért, valamint az egyes kórfolyamatok megértéséhez hozzájáruló, a háttér-káliumcsatornák szerkezetét, élettani szerepét és működésük szabályozását vizsgáló, nemzetközileg is jegyzett kutatási eredményeiért;

Gergely Györgyöt, az MTA doktorát, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék egyetemi tanárát, az emberi társas megismerés alapvető működésmódjainak feltárásáért, a csecsemők korai társas fejlődésével kapcsolatos kutatásaiért, a magyar kísérleti csecsemőkutatás meghonosításáért és a világszerte elismert magyar csecsemőkutató nemzedéket alakító tanári szerepvállalásáért;

Husvéth Ferencet, a mezőgazdasági tudomány doktorát, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus professor emeritusát, a gazdasági állatok termelését és környezeti alkalmazkodását megalapozó élettani vizsgálatok, az egészséges állati eredetű élelmiszerek előállításának biokémiai és élettani összefüggései területén végzett nemzetközileg is elismert kutatási, az állatélettan oktatásában és doktori képzésben végzett, valamint egyetemi vezetőként nyújtott kiemelkedő tevékenységéért;

Ladányi Máriát, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék professor emeritáját, az MTA melletti elkötelezett kiállásáért, a hazai nyelvtudományhoz több területen új tudományos eredményekkel hozzájáruló, a tudomány- és oktatásszervezésben is kiemelkedő teljesítményt nyújtó tudós életművének elismeréseként;

Losonczi Lászlót, a matematikai tudomány doktorát, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet Mikro- és Makroökonómia Tanszék professzor emeritusát, a függvényegyenletek és függvényegyenlőtlenségek elméletének oktatásáért és kutatásáért, az információelméletből származó függvényegyenletek, a közepek egyenlőségi és összehasonlítási problémáinak, valamint a tridiagonális mátrixok és a szelfinverzív polinomok vizsgálatában elért meghatározó eredményeiért;

Meggyesi Tamást, a műszaki tudomány doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztikai Tanszék professor emeritusát, a településtervezés és urbanisztika szakterületének egyik legjelentősebb hazai kutatójaként negyven éves oktatói pályája elismeréseként, az egyetemes városépítészet kritikai történetének megírásáért, valamint a várostervezés, a településfejlesztés és települési értékvédelem számos hazai és nemzetközi szervezetben történő képviseletéért. A több egyetemen folytatott urbanisztikai oktatásának tanulságait összefoglaló, egyetemi tankönyvként is használható alapmű, a Városépítészeti alaktan című könyv megírásáért;

Prugberger Tamást, az állam- és jogtudomány doktorát, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár- és Munkajogi Tanszék professor emeritusát, a nemzetközi és hazai tudományos élet elismert résztvevőjeként a nemzetközi kapcsolatok építéséért, a munkajog és a nemzetközi gazdasági jog tudományának területén elért kimagasló eredményeiért, iskolateremtő egyéniségéért, magasszintű és műhelyteremtő egyetemi oktatói munkájáért;

Szabó T. Attilát, a biológiai tudomány doktorát, a Veszprémi Egyetem Botanikai, majd Örökléstani és Környezettudományi Tanszék nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárát, a Veszprémi Egyetem Biológiai Intézetének nyugalmazott igazgatóját, több mint 35 éves genetikai, genetikatörténeti és a korai magyar orvostörténeti kutatásaiért, úttörő munkásságáért, amellyel hozzájárult a Gregor Mendel szellemi elődjének tekinthető Festetics Imre újrafelfedezéséhez és helyének kijelöléséhez a magyar és az egyetemes biológia történetében;

Tóth Gábor Józsefet, a kémiai tudomány doktorát, okleveles vegyészt; nyugalmazott egyetemi tanárt; a biológiailag aktív vegyületek spektroszkópiai módszerekkel történő kémiai szerkezetfelderítése, gazda-vendég kölcsönhatások és reakciómechanizmusok vizsgálatáért és az ezzel kapcsolatos spektroszkópiai módszerek oktatása területén nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért, valamint iskolateremtő kutatói, oktatói és tudományszervezői tevékenységért;

Vető Istvánt, a földtudomány doktorát, a Magyar Állami Földtani Intézet nyugalmazott tudományos tanácsadóját, a geokémia szakterületén belül a felszín alatti vizek és gázok geokémiájával, továbbá a szerves anyag bakteriális degradációjával kapcsolatos kutatásaiért, a földtani alap- és alkalmazott kutatások szerves geokémiai anyagvizsgálatában és értelmezésében betöltött szerepéért, valamint a fiatal kutatók szakmai fejlődését elősegítő oktatási tevékenységéért.

A Szily Kálmán-díjat a Magyar Tudományos Akadémia elnöke alapította az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Szily Kálmán-díjat adományozott:

Monok Istvánnak, az MTA doktorának, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatójának, kimagasló szakmai tevékenységéért, nagy felelősségtudattal végzett munkájáért, a Könyvtár hazai és nemzetközi elismertsége érdekében végzett tevékenységéért, az Elektronikus Információszervezés Nemzeti Program és a Magyar Tudományos Művek Tára megújítása érdekében végzett szakmai munkájáért és kiemelkedő tudományszervezői tevékenysége elismeréseként.

A Magyar Tudományos Akadémia és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által alapított Wigner Jenő-díj kuratóriuma 2024-ben Wigner Jenő-díjat ítélt oda

Czifrus Szabolcs PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója számára, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem magas színvonalú, biztonságos üzemeltetésének biztosításával, a nukleáris oktatási programok folyamatos fejlesztésével és az oktatás iránti személyes elkötelezettségével az elmúlt 10 évben kiemelkedő mértékben járult hozzá hazai nukleáris szakemberképzéshez. Kutatóként kiemelkedő eredményeket ért el többek közt a paksi atomerőmű reaktortartályait érő neutronexpozíció, valamint a reaktor körüli szerkezeti elemek aktiválódását nagy pontossággal meghatározó számítási rendszerek fejlesztésével, és negyedik generációs reaktortípusok, így gázhűtésű és szuperkritikus nyomású vízhűtéses reaktorok, reaktorfizikai elemzésével és tervezésével;

Házi Gábor, az MTA doktora, az Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Reaktor Monitorozó és Szimulátor Laboratórium vezetője számára, a nukleáris reaktorok termohidraulikai problémáinak numerikus modellezése területén elért eredményeiért, a Paksi Atomerőmű számára kifejlesztett „SIMTONIA” nevű atomerőmű szimulátor keretrendszer kifejlesztéséért és az irányítástechnikai rendszerek felújítása során végzett, az Atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez hozzájáruló sok éves, fejlesztőmérnöki munkájáért, az Energiatudományi Kutatóközpontban dolgozó PhD hallgatók számára konzulensként nyújtott két évtizedes segítségéért, az Intézet Tudományos Tanácsának munkájában való részvételéért, és tudományos programjának kidolgozásában való aktív szerepvállalásáért.

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2024. évi Bruckner Győző-díjat

Kurtán Tibor, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szerves Kémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára nyerte el, a bioaktív heterociklusok szintézise és sztereokémiai vizsgálata terén elért kiemelkedő eredményeiért.

A 40 éven aluli kutatók számára kiírt Bruckner Győző-díjat

Wéber Edit PhD, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetének munkatársa nyerte el, a biomimetikus foldamerek fragmensalapú tervezése területén elért kiemelkedő eredményeiért.

A Magyar Tudományos Akadémia Pungor Ernő örököseinek közérdekű kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernő kémikus, akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékének méltó megőrzésére Pungor Ernő-díjat alapított.

A Pungor Ernő-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2024. évi díjat

Bajusz-Rácz Anita PhD, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet tudományos munkatársa nyerte el, a kemometria és számításos módszerek hatékony analitikai kémiai és gyógyszerkutatási alkalmazásaiban elért eredményeiért.

A kuratórium a Magyar Tudomány Ünnepén a magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő eredmények elismerésére a Magyar Tudományos Akadémia által a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Hídvégi Gróf Mikó Imre-díjat, valamint a díj mellé a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Hídvégi Gróf Mikó Imre-emlékplakettjét adományozta

Életmű kategóriában:

Bencsik Lászlónak, okleveles gépész- és  közlekedési gazdasági mérnöknek, igazságügyi szakértőnek, nyugalmazott MÁV – igazgatónak, a vasúti járműgépészet, a vasúti vontatás, a nagyvasúti és egyéb kötött pályás járművek szakértőjeként és a vasúti közlekedésbiztonsági, tűz – és veszélyes áruszállítási tevékenységek irányításában végzet munkájáért, valamint a gazdag, nagy szakmai hasznosságú publikációs tevékenységének elismeréseként.

Aktív szakember kategóriában:

Fischer Szabolcs PhD-nak, okleveles szerkezetépítő és közlekedés építőmérnöknek, a vasúttervezés, vasútépítés, vasútfenntartás területén kifejtett kiemelkedő tudományos, kutatói munkásságáért, a vasúti zúzottkő-ágyazat alá beépített georácsok hatásának, valamint a villamos üzemű vasúti járművek energiafogyasztásának csökkentési lehetőségei terén végzett vizsgálatáért.

A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint, a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatóknak és kutatóknak ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket. A javaslatokat elbíráló bizottság Jermy Tibor-díjat ítélt oda

Szilasné Jósvai Júlia Katalin PhD, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Kémiai Ökológia Osztálya tudományos munkatársa számára, a kártevő darazsak és lepkék tekintetében a tápnövény illatanyagok szerepének és gyakorlatban való felhasználhatóságának vizsgálata során, valamint a félszintetikus csalétkek fejlesztése területén elért eredményeiért;

Korányi Dávid Bertalan PhD, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa számára, a városi környezet, a mezőgazdasági intenzifikáció és a természetes élőhelyfoltok különböző állategyüttesekre, és a kapcsolódó ökoszisztéma funkciókra és szolgáltatásokra gyakorolt hatásainak lokális és tájléptékű vizsgálata során elért kiemelkedő teljesítményéért;

Mizsei Edvárd PhD, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék tudományos munkatársa számára, a veszélyeztetett hüllőfajok védelmében tett konzervációbiológiai munkájáért, valamint zoológiai kutatásai során nyújtott eredményes tevékenysége elismeréseként.

A Pro Archaeologia Hungariae Alapítvány a 40 év alatti, PhD-fokozattal rendelkező fiatal régészek elismerésére Kovrig Ilona-díjat alapított. 2024-ben az alapítvány Kovrig Ilona-díjat ítélt oda

Dévai Kata PhD, régész, a HUN-REN- Eötvös Loránd Tudományegyetem Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa részére, a római kori üvegművesség hazai kutatásának nemzetközi színvonara való emeléséért, számos nemzetközi konferencián történő népszerűsítéséért.

Az Oláh György-díj Kuratóriuma, – Oláh György Nobel-díjas tudós közérdekű kötelezettségvállalásával, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár NyRt., mint adományozó hozzájárulásával – Oláh György-díjat adományozott

London Gábor PhD-nak, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kutatócsoport vezetőjének, a világ vezető kutatóhelyein a fémkatalizált reakciók, a molekuláris motorok, kapcsolók kutatása terén végzett kutatómunkájáért, a szerves elektronika és a fotovoltaikus rendszerek területén hasznosítható szerves vegyületek, molekulaszerkezetek vizsgálatáért, a monomolekuláris elektronikában, az elektromos jelek fény kontrollálta továbbításában új megközelítést jelentő eredményeiért, korosztályának egyik vezető kutatójaként a kutatócsoportjával végzett innovatív, nemzetközi szinten is kiemelkedő munkájáért, publikációiért.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, korábbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal, az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megméretés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémiával közösen Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat alapított.

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesítette

Cserey György Gábor PhD-t, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, egyetemi tanárát a bio-inspirált informatika és érzékelő robotika területén végzett kiemelkedő innovációs, kutatási és tehetséggondozási tevékenységéért, a számos szabadalommal védett eredmény piaci termékekben is megjelenő sikeres nemzetközi alkalmazásáért.

A Pécsi Akadémiai Bizottság évente általában egy alkalommal adja át díjait, és kívánja elismerni a régió kutatóinak, oktatóinak kiemelkedő munkáját, a PAB tagjainak tudományos tevékenységét. Ezen alkalomra idén is a Magyar Tudomány Ünnepe nyújtott lehetőséget. A PAB elnöksége a tudományos teljesítmény és a PAB életében való aktivitás figyelembevételével hozta meg döntését a díjazottakról.

A díjátadások sorát a Pécsi Akadémiai legmagasabb díjának, a PAB Ezüst Plakettjének átadásával nyitották meg. A PAB elnöksége PAB Ezüst Plakettet ítélt meg a 2024-ben tragikusan fiatalon elhunyt Jakab Ferenc virológusnak, az MTA doktorának, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara egyetemi tanárának, rektorhelyettesnek, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjének, a Pécsi Akadémiai Bizottság Biológiai Szakbizottsága tagjának ítélte posztumusz oda, a virológia területén folytatott kutatómunka terén nemzetközileg is kiemelkedő eredmények eléréséért, a Szentágothai János Kutatóközpontban létrehozott virológiai labor megalakításáért, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőként betöltött szerepvállalásáért, az oktatásban, az egyetemi képzésben tett fáradhatatlan erőfeszítéséért. A SARS-CoV-2 világjárvány idején a hazai járványvédelemben és a vírus nemzetközi szintű tudományos megismerésében, illetve a hazai köztájékoztatásban tett elidegeníthetetlen érdemeiért.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és a PAB évtizedekkel ezelőtt megállapodást kötött arról, hogy a Zsolnay Gyár egy olyan tudományos díjat alapít, amelyet a PAB ítél oda évente egyszer egy kutató számára a Magyar Tudomány Ünnepén. A díjat olyan a PAB régiójában dolgozó kutató kaphatja, aki tudományos és szervező munkájával a térség fejlesztésének elősegítésében kiemelkedő eredményt ért el. A PAB Elnökségének döntése alapján a díjat 2024-ben

Vas Bence DLA, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara egyetemi tanára, a Kar művészeti és tudományos dékánhelyettese, a Pécsi Akadémiai Bizottság Művészeti Munkabizottsága elnöke, a PAB Tudós Klub elnökségi tagja kapta, a zeneművészet régiós erősítése, megjelenítése, az akadémiai régiós célok megvalósítása és a művészeti oktatásban végzett kiemelkedő munkája terén elért eredményeiért.

A kiemelkedő tudományszervező tevékenység elismeréseként a PAB alapítványa, a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány 2024-ben Tudományszervezési díjat adományozott

Nagy Janka Teodóra PhD, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar tanszékvezető egyetemi tanára, a PTE ÁJK Doktori Iskola témavezetője, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport alapító elnöke, a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomnéprajzi Szakosztályának elnöke, a Pécsi Akadémiai Bizottság Jogdogmatikai és Jogtörténeti Munkabizottság alelnöke részére, a jogi néprajz, a jogi kultúrtörténet területén kifejtett, interdiszciplináris szemléletű széles körű szervező, oktató munkája, aktív régiós tevékenysége terén elért eredményeiért.

A határon túli köztestületi tagok ajánlása alapján a PAB Elnöksége Határon Túli Tudományért Díjat adományozott

Szántó Tibor, orvos részére, az Eszék-Baranya megye a Mellrák Korai Felderítési Nemzeti Programjában kifejtett, a lakosság egészségtudatos nevelésében, a rák kialakulását veszélyeztető tényezők megismerésében, a lakosság önvédelmi képzésében, a rák korai felismerését célzó akciótervek végrehajtásában, valamint egészségügyi oktatási kiadványok létrehozásában és publikálásában elért kiemelt eredményei, valamint a  horvátországi magyarságért tett erőfeszítésekért, a társadalmi élet szervezésében és irányításában végzett munkája terén elért eredményeiért.

A vidéki tudományos élet kiemelkedő teljesítést nyújtó fiatal kutatói közül a szakbizottságok javaslatára a PAB Elnöksége PAB Tudományos Díjat adományozott

Balázs Viktória Lilla, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézete egyetemi adjunktusa, a Pécsi Akadémiai Bizottság Gyógyszerészeti Munkabizottsága tagja részére, új, a természetes eredetű antibakteriális és biofilm-gátló hatóanyagok felfedezésére irányuló kutatások terén, valamint több antibiotikummal szemben rezisztenciát mutató természetes hatóanyagok megtalálása, kutatása terén, illetve a nozokomiális fertőzésekben előforduló mikroorganizmusok kutatása terén elért eredményeiért.

Páger Balázs a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztályának tudományos munkatársa, három akadémiai cikluson keresztül a Pécsi Akadémiai Bizottság Környezetipar és Technológia Munkabizottságának volt titkára részére, a vállalkozói aktivitás és a regionális fejlődés összefüggéseinek vizsgálata, ezen belül pedig elsősorban a vállalkozói ökoszisztémával kapcsolatos kutatások, valamint a regionális innovációs folyamatok, illetve a regionális gazdaságfejlesztési kutatások terén elért eredményeiért.

Gratulálunk a díjazottaknak!