Töretlen pályaív – hallgatóból a PTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika igazgatója

 

Prof. Dr. Szalma József 2001-ben végzett fogorvosként a Pécsi Tudományegyetemen, és azóta is ugyanazon a klinikán dolgozik. Az elmúlt huszonöt évben hallgatóként, rezidensként, szakorvosként, oktatóként, kutatóként és vezetőként is megtapasztalta, hogyan változott az intézmény. Ma a PTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika igazgatójaként a magas színvonalú betegellátás, a minőségi oktatás és a kutatás mellett a csapatmunkában látja a jövő egyik legfontosabb zálogát.

Vannak életutak, amelyek szinte egybeforrnak egy intézmény történetével. Prof. Dr. Szalma József pályája ilyen. 2001-ben szerzett fogorvosi diplomát a Pécsi Tudományegyetemen, majd a PTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikán kezdte meg szakmai pályáját, és azóta is ugyanahhoz az intézményhez kötődik.

Az elmúlt huszonöt évben nemcsak saját szakmai fejlődését követte végig, hanem testközelből látta azt is, hogyan alakult át a klinika. Hallgatóként, munkavállalóként és később vezetőként is más-más szemszögből tapasztalta meg az intézményi működés változásait.

„2001-ben végeztem fogorvos szakon, azóta töretlenül ezen a munkahelyen dolgozom” – mondja.

Az évek során számos stratégiával találkozott, követendő és kevésbé követendő példákat egyaránt látott. Ami azonban mindvégig fontos maradt számára, az a közösség.

„Az évek során kiváló csapat verbuválódott össze, emiatt is nagyon szeretek itt dolgozni.”

 

A pálya elején komoly változások jöttek

Szakmai pályájának meghatározó időszaka volt a 2000-es évek eleje, amikor az akadémiai előmenetel feltételei szigorúbbá váltak. A változások miatt többen úgy érezték, hogy nem tudnak megfelelni az új elvárásoknak, és elhagyták a klinikát.

Azok számára, akik maradtak, ugyanakkor komoly szakmai támogatás nyílt meg. Szalma József visszaemlékezése szerint ebben az időszakban meghatározó szerepet játszott Szabó Gyula professzor, akinek elkötelezettségét és a klinika érdekei iránti következetes kiállását ma is fontosnak tartja.

Akkoriban hét rezidens maradt a klinikán, közülük öten szakorvosként is ott folytatták pályájukat. Az akkori fiatal orvosok közül többen ma vezető pozícióban dolgoznak.

A történet jól mutatja azt is, hogy a klinikán való munkának már akkor is komoly szakmai presztízse volt. A szakorvosi állásokért komoly válogatás zajlott, és ahhoz, hogy valaki bekerüljön és később is maradhasson, extra teljesítményt kellett nyújtania.

 

Oktatás, betegellátás és kutatás

A klinika működésének három alapvető pillére az oktatás, a betegellátás és a kutatás.

A PTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika ma az egyetem egyik legnagyobb létszámú egysége: 105 orvos és 67 szakdolgozó dolgozik itt. A klinika ugyanakkor nemcsak betegellátó intézmény, hanem az utánpótlás képzésének is meghatározó helyszíne.

Több mint 160 tantárgy oktatása zajlik három nyelven. A képzés egyik különlegessége, hogy a hallgatók a gyakorlat során valódi betegellátásban vehetnek részt. Töméseket készítenek, gyökérkezeléseket végeznek, illetve kisebb műtétekben is részt vesznek – természetesen szakmai felügyelet mellett.

Az utánpótlásra azért is nagy szükség van, mert a klinika regionális jelentőségű betegellátást végez: a Dunántúl egész területéről érkeznek ide betegek.

Az orvosok mintegy harmada szakorvosjelölt vagy rezidens. Ez azt jelenti, hogy a klinika nemcsak a jelenlegi betegellátásban, hanem a jövő szakembereinek képzésében is jelentős szerepet vállal.

 

A kutatás nélkül nincs szakmai előrelépés

A klinikai munka mellett a kutatás is nélkülözhetetlen. Szalma József szerint a nagy betegforgalom önmagában nem eredményez szakmai fejlődést.

„Bármennyi beteget lát el valaki, abból nem lesz előrelépés. Ahhoz kutatói munka kell.”

A kutatás ugyanakkor számára nem csupán az akadémiai előmenetel egyik feltétele. Folyamatos szakmai motivációt is ad.

„A kutatásban mindig fel tudok tenni olyan kérdést, ami új motivációt ad.”

A klinikán évente több PhD-fokozat is születik, és számos kutatási irány fut párhuzamosan. A publikációk pedig nemcsak az egyéni teljesítmény miatt fontosak. Intézményi szinten is jelentős szerepük van, hiszen hozzájárulnak a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi megítéléséhez.

 

A klinika irányítása csapatmunka

Egy ekkora szervezet irányítása komoly feladat és felelősség. Szalma József mégsem hisz az egyszemélyes vezetésben.

„Ez nem egyszemélyes feladat, és nem is szabad annak lennie.”

A működés alapjának a folyamatos egyeztetést tartja. Heti vezetői megbeszélések, közös stratégiai döntések és több szempont együttes mérlegelése jellemzi a vezetői munkát.

Nagyon kevés olyan terület van, ahol egyetlen embernek kell meghoznia a döntést. A legtöbb kérdésben több szempontot kell figyelembe venni, és a közös, többségi akarat felé kell haladni.

A siker kulcsa szerinte egyértelműen a csapat.

„Rengeteg segítséget kapok a munkatársaktól, ami nagyon megkönnyíti a működést.”

 

A szakdolgozók megtartása kulcskérdés

Az egészségügyben tapasztalható általános feszültség a klinikát sem kerüli el. Az egyik legnagyobb kihívást jelenleg a szakdolgozók megtartása jelenti.

Szalma József szerint a megbecsülésnek két formája van: az egyik a pénz, a másik pedig „a minden egyéb”. A vezetés igyekszik erősíteni a közösségi és erkölcsi megbecsülést, ugyanakkor a magánszektor erős elszívó hatást gyakorol.

Egy jól képzett szakdolgozót akár egyik napról a másikra magasabb fizetéssel tudnak elcsábítani. Az ebből fakadó fluktuáció már most is érezhető.

A szakdolgozók megtartása azonban nem pusztán munkaszervezési kérdés. Hosszú távon a betegellátás minősége is veszélybe kerülhet, ha nem áll rendelkezésre megfelelő létszámú és megfelelően képzett szakdolgozói háttér.

A motivációhoz sokszínűség kell

Egy hosszú szakmai pályán a motiváció fenntartása sem könnyű. Szalma József szerint ehhez sokszínűségre van szükség.

A betegellátásban hamarabb megjelenhet a kiégés lehetősége, mint a kutatásban, hiszen a tudományos munkában mindig lehet új kérdéseket feltenni.

A szakmai feladatok ezért nem érnek véget a munkaidő lejártával. Ilyenkor jut idő a PhD-hallgatókkal végzett közös munkára, kutatásokra és publikációk írására is.

Ebben a szakmában a klasszikus munka–magánélet egyensúly is nehezen értelmezhető. A munkaidő végével nem feltétlenül ér véget a munka. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos számára a család és a kikapcsolódás.

 

Közel húsz éve motorozik

A feltöltődés egyik fontos formája számára a motorozás. Közel húsz éve motorozik, és ahogy fogalmaz, ez a hobbi annyira leköti az embert, hogy közben nincs idő másra gondolni.

Régóta tervezi, hogy kari vagy akár egyetemi szinten motoros felvonulást szervezzen. Az esemény egyszerre lehetne közösségépítő program és prevenciós fórum.

Szájsebészként ugyanis pontosan látja a nem megfelelő védőfelszerelés következményeit. A balesetekből származó sérülések szakmai tapasztalatai miatt különösen fontos számára a biztonságos motorozás népszerűsítése.

Egy ilyen rendezvény így túlmutathatna a közös motorozáson: egyszerre teremthetne közösségi élményt és hívhatná fel a figyelmet a megfelelő védőfelszerelés fontosságára.

 

A jövő a csapatban és a minőségi képzésben van

A jövőt illetően Szalma József számára két terület különösen fontos: a csapat további megerősítése és a képzés minőségének megőrzése.

A klinika előtt álló feladatok ugyanis csak megfelelő szakmai közösséggel oldhatók meg. A betegellátás regionális szerepe, az oktatás sokrétűsége és a kutatási tevékenység egyaránt azt kívánja, hogy megfelelően képzett, motivált és együttműködő szakemberek dolgozzanak együtt.

Ebben pedig különösen fontos szerepe van annak, hogy a fiatalok számára vonzó és szakmailag inspiráló környezetet teremtsenek. A klinika jövője szorosan összefügg az utánpótlással: azokkal a hallgatókkal, rezidensekkel és fiatal kutatókkal, akik ma még tanulnak, de néhány év múlva már ők határozzák meg az intézmény szakmai életét.

Szalma József pályája ebből a szempontból is példaértékű. Egykor hallgatóként érkezett Pécsre, majd ugyanazon a klinikán építette fel szakmai karrierjét. Ma pedig vezetőként azon dolgozik, hogy az intézmény a következő generációk számára is olyan hely legyen, ahol érdemes tanulni, dolgozni, kutatni és hosszú távra tervezni.

 

Huszonöt év egy helyen – és még mindig van új kérdés

Prof. Dr. Szalma József története nem egyszerűen egy sikeres orvosi pálya története. Egy olyan életút, amelyben az egyetem és a szakmai közösség végig meghatározó szerepet játszott.

2001-ben friss diplomás fogorvosként kezdett dolgozni a PTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikáján. Azóta végigjárta a szakmai ranglétra valamennyi fontos állomását, miközben maga az intézmény is folyamatosan változott körülötte.

Látta a nehéz időszakokat és az új lehetőségeket, részt vett a betegellátásban, oktatott, kutatott, PhD-hallgatókat segített, majd vezetőként vállalt felelősséget a klinika működéséért.

Mindezek ellenére a történetében talán nem is a pozíciók sora a legérdekesebb, hanem az a folytonosság, amely végigkíséri pályáját. Ugyanahhoz az intézményhez kötődik, és ma is ugyanaz a szakmai kíváncsiság hajtja, amely pályája elején.

Új kérdéseket keres a kutatásban, új szakembereket képez az oktatásban, új kihívásokkal találkozik a betegellátásban, és vezetőként egy olyan közösség építésén dolgozik, amely hosszú távon is képes megőrizni a klinika szakmai színvonalát.

Töretlen pályaív – huszonöt év ugyanazon a klinikán, hallgatóból igazgatóvá válva. Egy életút, amely jól példázza, hogy az alma materhez való kötődés a diploma megszerzésével nem ér véget. Sőt: sokszor éppen akkor kezdődik igazán.

 

A cikk a Pécsi Tudományegyetem Alumni Magazinjában megjelent, Prof. Dr. Szalma Józseffel készült interjú alapján készült.

A teljes interjúban Prof. Dr. Szalma József részletesebben beszél szakmai pályájáról, a PTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika működéséről, az oktatás, a betegellátás és a kutatás szerepéről, valamint vezetői tapasztalatairól és a jövővel kapcsolatos terveiről.

Az eredeti interjú a PTE Alumni Magazin 14–15. oldalán olvasható.

PTE Alumni Magazin

Forrás: PTE Alumni Magazin, „Töretlen pályaív”, Prof. Dr. Szalma Józseffel készült interjú, 14–15. oldal.