Azt a négyszázát!

Az Adventi Sajtószalonon köszöntötték az idei Pécsi Felsőoktatásért Sajtódíj nyertesét, Szalai Pétert, aki a díjat a PTE Szenátusának egyhangú döntése értelmében kapta meg. Az ATV szerkesztő riportere az elmúlt két évben több mint négyszáz anyagot készített a Pécsi Tudományegyetem kutatásairól, tudományos eredményeiről, illetve szólaltatta meg a PTE szakembereit közérdeklődést kiváltó témákban.

Szerintem sokakat érdekel, Péter névvel miként tettél szert az Ubul becenévre – gyakorlatilag mindenki így ismer?
Általános iskolában én voltam az osztály pénztárosa. Volt egy Ubul-baba, abban gyűjtöttük a pénzt, azt mindig magammal cipeltem: így lettem Ubul (nagyot mosolyog)… Azóta is rajtam ragadt.

Mi a „rendes” foglalkozásod?
Eredetileg mentős vagyok, az Egyesült Államokban tanultam. Miután hazajöttem, már mást akartam dolgozni. '97-ben elkezdtem a Pécsi Városi Televízióban riporterkedni, két hónap után Élő Gábor áthívott bűnügyi tudósítónak az MTV Körzeti Stúdiójába, ott maradtam mindaddig, amíg be nem zárt. Közben bedolgoztam a Kékfényhez, és 2010-től pedig egy kulturális utazási magazint gyártottunk, Pécs akkor viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet, majd egy kicsit a TV2-nél is dolgoztam, végül kikötöttem az ATV-nél, most már az ötödik éve.

Lehet azt mondani rád, hogy belemenős, kemény riporter vagy?
Kap az ember jót és rosszat egyaránt. Azt gondolom, nem szoktam azzal foglalkozni, hogyha ütnek…

Mert erre is akad példa!
Igen. Leporoltam magam és fölálltam, mentem tovább. De hogy mint sajtós érjen?! Azt gondolom, ez még Magyarországon sem fér bele! Teljesen mindegy, melyikünk melyik csatornánál dolgozik: mi ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más. És azért dolgozunk, hogy a saját családunkat el tudjuk tartani. Mindenkinek más az értékrendje, mindenki megtalálhatja a maga helyét. A városban több csatornának van tudósítója, az RTL-nek, a TV2-nek is és az ATV-nek jómagam, bármikor segítjük egymást, ha arról van szó. És ez így normális. Ez itt a vidék, a vidéki újságírók pedig mindig összetartottak. És igen, hogy a kérdésedre válaszoljak, nem lehet rám azt mondani, hogy mikrofonállvány lennék.

Hát az nem vagy, valahogy mindig a közepébe kerülsz a dolgoknak!
Sosem féltem sehova bemenni. Amire utaltál, igen, 2019-ben, a választásokon megütöttek, szó szerint. Azóta is köszönő viszonyban vagyok az úriemberrel. Nem haragszom rá, mert akkor is a politika szólt közbe. Ő elnézést kért tőlem. Én elfogadtam. Tegnap is összefutottunk a Széchenyi téren. Köszöntünk egymásnak.

Ha az egyetemi sajtó díjjal járna egymillió dollár, akkor mit csinálnál?
Odaadnám a gyerekeimnek. Én már elértem azt a célt, amit szerettem volna. Most ők következnek.

Mi volt az a cél?
Hogy ilyen szakmai karrierem legyen, ami most van. Jól érzem magam annál a televíziónál, ahol dolgozom, megtaláltam a helyemet. Nagyon szeretem a híradózást, de utazási magazint is élveztem. Én szeretek ott lenni, amikor történik valami, amikor kigyulladt a pécsi hegyoldal, akkor is ott voltam. Mi negyed órán belül tudtunk élő adást csinálni, jött a híradó.

Mi a legszebb a híradózásban?
Hogy gyorsan, pillanatok alatt össze lehet hozni olyan tudósításokat, amiből az ország nézői pontosan, hitelesen megtudják, mi történik. Az ATV-nél megkaptam a lehetőséget, jó csapatban dolgozhatok, jó kollegákkal... Ez a csapat tényleg fantasztikus!

Profi köszönőbeszédet mondtál a Pécsi Felsőoktatásért Sajtódíj átvételekor. Végtelenül egyszerűen, tisztán átgondoltan elmondtad a kötődésed az egyetemhez, és nem estél túlzásokba.
Én sosem akarok udvarias lenni, ami a szívemen, az a számon. Mindent azért mondtam úgy, mert ezt gondolom. Az egészben az a legelső dolog, hogy csecsemőként is már az egyetemen voltam, hisz az egyetemen születtem. Később kétszer is megmentették itt az életem. A szüleim is az egyetemhez kötődtek, a testvérem az egyetemen dolgozik, mint sebész. A feleségem a Kancellárián dolgozik… Tehát sok szál köt ide. És tényleg, ez a rengeteg anyag, amit Kottász Gergőnek (az egyetem sajtóreferense) köszönhetően az utóbbi két és fél évben összehoztunk az ATV-én… A pandémia miatt szerintem kevés ember hívogatta az egyetemet ennyiszer, mint én. Az egyetemen mindig hiteles riportalanyokat találok. Nagyon sokat keressük a Földrajz tanszéket, de a belgyógyászokat is, jó kapcsolatot alakítottunk ki Jakab Ferenccel. Itt olyan riportalanyokat találok, akik tényleg el tudják mondani azt, hogy valójában miről szól a történet, mi ez a betegség? Mi ez a földrengés? Mi ez az eső?

Az anyagaidra kevéssé jellemző az elfogultság, inkább a hitelesség.
Én azt gondolom, hogy az ATV mindig is törekedett arra, hogy a BBC-elveket vallja. Hisz ha valaki bármelyik műsorba belenéz, láthatja, hogy jobb oldaliak ugyanúgy szerepelnek benne, ahogy bal oldaliak is. Akár az Egyenes beszédben, akár nálunk a Híradóban.

És hova kerül a kitüntető oklevél?
Az irodámba, a vágóasztal fölé lógatom majd fel, így aki belép, láthatja.