Bármilyen vírust lefegyvereznek és vakcina alapot gyártanak

Záróvizsgáikra készültek a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, amikor beütött a koronavírus-járvány. Hetényi Roland és Hanna Dániel ekkor úgy döntöttek, igyekeznek segíteni. Egyik ötletükhöz a COVID-Alaptól támogatást nyertek, startupot alapítottak, és több szabadalom is köthető a lesz nevükhöz. Közben azonnal a végzés után belevágtak egy PhD-ba is. A mostani tervük: tisztított, inaktivált vírusokat gyártani, amik vakcinák alapjai lehetnek – és mindezt bármilyen vírusból!

„Műszaki beállítottságú voltam, de a családomból többen is jártak a pécsi orvosira, végül ezért választottam ezt” – meséli dr. Hanna Dániel, majd hozzáteszi: „Azt gondoltam, hogy ha már éveket teszek fel az életemből arra, hogy diplomát szerezzek, olyat szeretnék, amivel utána bárhol Európában tárt karokkal fogadnak. Az orvosi értékes diploma, hiszen erre a tudásra mindenhol szükség van – más tudományágak inkább országspecifikusak.” Dr. Hetényi Roland kémikusnak készült, végül édesanyját követve iratkozott be az orvosira. Családja egyébként erős szállal kötődik a pécsi egyetemhez: többek között ükapjának, Nendtvich Andor polgármesternek köszönhető, hogy éppen ide költözött száz éve Pozsonyból az Erzsébet Tudományegyetem. Dr. Hetényi Roland a PTE Természettudományi Karon már középiskolásként ismerte a járást a kémiai oktatási versenyek miatt, a Szentágothai János Kutatóközpontot pedig egyetemi tanulmányai alatt ismerte meg, tudományos diákkörösként.

„Amikor kitört a covid, azt éreztem, hogy nekem ez lesz a hivatásom. 2020. március 16-án hirdették ki a veszélyhelyzetet, hallgattuk a miniszterelnököt, és jöttek az ötletek, hogyan lehetne a megoldáshoz hozzájárulni. Olyan volt, mint a filmekben: a földön fekve rajzoltunk, és próbáltuk kitalálni, milyen technológiával lehetne megvalósítani az ötletünket”

- meséli dr. Hetényi Roland. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a covid elleni innovációkra 20 milliárdot költött 2020 márciusa és 2021 februárja között – a támogatott ötletek között volt a két fiatalé is, 127 milliót nyertek el a megvalósításra. „Két orvostanhallgató voltunk egy nagy ötlettel. Ez ebben az időszakban ez elég is volt: nyitott volt mindenki annak érdekében, hogy minél hamarabb megfékezhessük a járványt” - szögezi le dr. Hetényi Roland. “Emlékszem, amikor meghallottam, létrejött az Operatív Törzs, azt gondoltam magamban, hogy na, ott se szeretnék ülni. Erre egy hónapba se telt, és már írhattuk nekik a jelentéseket!” – nevet dr. Hanna Dániel.
„Az ötlet az volt, hogy UV-fénnyel inaktiváljuk a kórokozót, és a már nem fertőző vírust használjuk a kutatásra. A Covid elején azt mondták, hogy meg lehet talán próbálni, de hogy nem evidens, hogy működni is fog. Az is kérdéses volt, érdemes-e ezt kipróbálni. Amikor sikerült megcsinálni, jóformán nem volt irodalmi bizonyítéka annak, hogy ez egyáltalán működhet - és működött!”– meséli dr. Hetényi Roland, aki a forrás optimális felhasználása érdekében startupot alapított: 2020 augusztusában jött létre a RoLink Biotechnology Kft.

„A szakirodalmat böngészve nekem nagyon furcsa volt, hogy bár rengeteg tudás volt felhalmozva a járvány előtt, mégis kézenfekvőnek tűnő megoldások nem voltak körüljárva”

– teszi hozzá dr. Hanna Dániel.
UVC fény segítségével sikerült a koronavírus örökítőanyagát úgy inaktiválniuk, hogy a vírust szerkezetében nem károsították, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratóriumának szakemberei pedig mind a wuhani, mind a delta variáns esetében bizonyították az inaktivációs hatást. „Annak érdekében, hogy a COVID-19 által kiváltott immunválaszt pontosan mérni lehessen, a koronavírust a lehető legtisztábban kellett előállítani. Ez még a nagy vakcinagyártók számára sem egyszerű. Közel fél év kemény munka volt, de mára sikerült 96%-os tisztasággal előállítani, 30 perc alatt. Az inaktivált, tisztított vírus világszinten értékes termék”- húzta alá dr. Hetényi Roland. “Egy inaktivált, tisztított vírus ára több paramétertől függ, általában 400 és 1000 dollár között mozog. Ezzel nekünk tele van a “hűtőnk””– mondja dr. Hanna Dániel. „A két év alatt 150 kísérletet végeztünk, 125 vérmintát használtunk fel, 25 tudós működött közre a projektünkben. A célunk az volt, hogy a vírusra építsünk, de úgy, hogy az ne fertőzzön - kevés helyen lehet ugyanis aktív koronavírussal dolgozni. Budapesten és Pécsen, összesen 3 helyen.”
„Azt a vizsgálatot, mely során nincs szükség arra, hogy a vírus többszörözze saját magát, el lehet végezni inaktivált vírussal is. Így nem kell egy magas biztonságot garantáló laboratóriumban végezni a kísérletet - annak több költségvonzata van, több szemetet is termel. Nincs is arra kapacitás, hogy minden vizsgálatot ilyen helyen végezzenek el, mérlegelni kell, hogy egyáltalán van-e akkora jelentősége annak az adott kísérletnek, hogy szánjanak rá időt, pénzt, emberi erőforrást” – magyarázza dr. Hanna Dániel. Amikor az inaktivitást vizsgálták, az ötödik módszer, amit bevetettek, állatkísérlet volt. Tisztított vírusuk átment ezen a teszten is. „Innentől vakcina alapanyagnak is használható!” – szögezi le dr. Hanna Dániel.

„Sikerült az emberi vérben lévő immunválasz kapcsán is kifejleszteni egy új, saját eljárást, mind sejtes, mind antitestes alapon” – teszi még hozzá dr. Hanna Dániel. Ez amiatt is fontos volt, mert felfedezésükig nem lehetett azt eldönteni, hogy ki esett át már biztosan a koronavírus-fertőzésen és ki nem. „Az immunválasz két nagy részből áll, egyik az antitest, a másik a sejtes immunválasz, a kettő együtt alakítja ki a védettséget. Mindkettőre újfajta megközelítést alkalmaztunk, visszamentünk az alapokig” – meséli dr. Hetényi Roland az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködésben végzett munkáról.

Az államtól nyert projekt sikerrel kifutott, közben a koronavírus-járvány is lecsengett. Miért érdekes akkor mégis mindez? „A COVID-19 volt az első, amivel a módszerünket kipróbáltuk, de bármilyen vírust tudunk vele inaktiválni és tisztítani” - jelenti ki dr. Hetényi Roland. Mivel a virológusok szerint a járványok korára kell felkészülnie az emberiségnek, nem egy szűk piaci résről beszélünk. Három nagy pillérre építenek a RoLink Biotechnology Kft.-vel, aminek „a biológiai védelmi képességfejlesztés a járványok korában” címet adták.

Dr. Hetényi Roland ismerteti a cég terveit: „Az első pillér: 10–20 különböző vírust inaktiválni, és ezzel fellendíteni a magyar virológiai és immunológiai kutatást - ebben a Magyar Honvédséggel és a Virológiai Nemzeti Laborral működünk együtt. A második lépcső egy UV-fénnyel működő eszköz kifejlesztése, mely révén a vírusokat inaktiválni lehet úgy, hogy a diagnosztikai értékük ne sérüljön - ezzel lehetővé válna, hogy a vérmintákkal szabadabban lehessen dolgozni. Járvány esetén ez óriási probléma, hiszen leveszik a vért, könnyen megfertőződik az, aki a mintával nem védett laboratóriumban dolgozik. A harmadik a legfontosabb, az univerzális vakcinafejlesztési platform. Kis túlzással: egy olyan gyártósor, aminek az elejére “betöltünk” bármilyen vírust, a végén pedig inaktivált, tisztított vakcina alapanyag jön ki belőle. Ez – a megfelelő tesztelés után – máris bevethető.”

„Úgy gondolkozunk, hogy olyan alapkutatási módszereket kell használnunk, ami lefordítható gyártási szintre.

Magyarországon is több vakcinafejlesztési projekt volt. Tudjuk, hogy végül egyikből se lett termék. Talán pont amiatt, hogy amikor az alapkutatásba belevágtak, nem gondoltak arra, hogyan lehetne ezt a folyamat végén nagy léptékben gyártani. Nekünk az a nagy hozzáadott értékünk, hogy egy olyan rendszert alkotunk meg, ami nemcsak kicsiben működik, hanem egy gyártósoron is” – avat be dr. Hetényi Roland. „A következő feladat, hogy ezt nagyban kell tudni megvalósítani, amire megvan a tudományos felkészültségünk, egy dolog hiányzik: a pénz” - mondja dr. Hanna Dániel, majd hozzáteszi: „Kutatók vagyunk, nem pedig gyártók. Az teljesen más világ, az innen nem egy lépcsőfok, hanem egy másik emelet. Ráadásul a kutatásaink mögött komoly a jogszabályi háttér, megfontoltan, ésszel kell haladni.” „Mivel nemzetvédelmi szempontból fontos, előrehaladott kormányzati tárgyalások voltak, de közbejött a háború. Így most azon dolgozunk, hogy állami, vagy magántőke formában, de forrást találjunk” – húzza alá dr. Hetényi Roland. Mielőtt kérdezném, leszögezi: „Nem akarjuk külföldre vinni. Itthon akarjuk megcsinálni, és kész.”

Mint PhD-hallgatók több tudományos cikket is írnak, a nemzetközi tudományos közegben is vannak megjelenéseik, dr. Hetényi Roland mégis mást hangsúlyoz: „Fontos, hogy érthetően ismertessem az eredményeinket, hiszen a másik fél nem feltétlenül szakmabeli – ez egy kommunikációs szakadék.

Olyasmivel foglalkozunk, ami a virológiának is is rendkívül kicsi, specializált területe.”

Ha mindez nem lenne elég ígéretes, a virológiai projekt mellett egy adminisztív területen létrejött nóvummal egy láthatatlan, de fontos akadályt is ledózeroltak. „A koronavírus-járvány idején nyert támogatás kapcsán nagy kihívás volt, hogy az egész pénzügyi folyamatot nekem kellett elszámolnom a hatóság felé, mert nem volt olyan ügyviteli szoftver, ami alkalmas lett volna erre - kiszámoltam, és 5-6 milliót emésztett volna fel ezt megcsináltatni. Megtaláltuk, hogy hol vannak azok a hasonló lépések, amiket automatizálni lehetne, és ez alapján kifejlesztettünk egy projekt adminisztrációs rendszert, ami egyedülálló most a piacon. Linkobotnak neveztük el. 90%-kal csökkenti egy pályázati projekt adminisztrációs költségeit. Ez a cégünk új szolgáltatása, éppen egy nagy magyar bankkal tárgyalunk róla, de cégeknek, egyetemeknek is hasznos lehet” – meséli dr. Hetényi Roland.
Amikor az időfaktort firtatom, csak nevetnek. „Nyilván mindez követel plusz időt, de melyik rezidens van otthon egész nap, nem? Az orvoslásban az első pár év mindig kemény, és ez szakterülettől független. Egyébként is: aki az orvosit végigcsinálja, annak meg kell tanulnia aktívan pihenni” – mondja dr. Hanna Dániel.

„A magunk főnökei vagyunk, mi osztjuk be az időnket, de eredményt, azt kell tudni produkálnunk”

– teszi hozzá dr. Hetényi Roland.