Covid és a klinikai vizsgálatok

A klinikai vizsgálatok jelentik azt kaput, mely egyszerre garantálja az újdonságok bevezetését a gyakorlatba és a biztonságot. Kovács L.Gábor professzort, a HECRIN-konzorcium elnökét a koronavírus kapcsán zajló munkáról kérdeztem.

A koronavírus-fertőzés ellen bevetett készítmények klinikai vizsgálata kapcsán egyre többet lehet hallani a HECRIN Konzorciumról. Mit kell tudni erről a szervezetről?

Hat éve jött létre, a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) magyar tagozata (Hungarian ECRIN, azaz HECRIN). Feladata annak elősegítése, hogy az egyetemek gyógyszerkutatással kapcsolatos innovatív eredményei be tudjanak csatornázódni a klinikai gyakorlatba. Ez nem könnyű vállalás. A klinikai vizsgálatoknak szigorú és bonyolult az eljárási rendje, amiknek felépítésével a gyógyszergyárak tisztában is vannak. Elsősorban ezek a cégek adnak megbízást az egyetemi klinikáknak, közkórházaknak, ami voltaképpen kész eljárásokat, anyagokat, és tisztességgel megfizetett bérmunkát jelent. A HECRIN célja teljesen más. Mi azt szeretnénk, ha egy kutatólaboratóriumban született ötlet megvalósíthatónak, hasznosnak látszik, és képes arra, hogy európai támogatást szerezzen, akkor azt ki lehessen próbálni magyarországi és európai klinikákon. Emiatt jött létre ez a szervezet. Azt szeretnénk elérni, hogy klinikai kutatás alatt minden magyar orvosképző felsőoktatási intézmény ugyanazt értse. Fontos lenne megteremteni azt a mindenhol egyező struktúrát, mely a nyugat-európai partnereink mindegyikénél jelen van.

Három nagy pályázatot nyertünk el az elmúlt hat évben, összértékük csaknem 8 milliárd forint. Egy Erasmus⁺ pályázatban is részt veszünk, mely nagy presztízsű. Ez egy olyan nemzetközi konzorcium vezetését jelenti, melyben azt dolgozzuk ki, milyen standardok szerint kellene az európai országok klinikai kutatásainak eljárásait modern eszközökkel oktatni az egészségüggyel kapcsolatban felsőfokú tanulmányokat folytató fiataloknak.

Hogyan hatott a HECRIN-re a COVID-19?

Úgy robbant be, mint egy szuperszonikus űrhajó! Egy világjárvány idején mindenki aktivizálja magát – nemcsak a kutatók, felfedezők, de a jószándékú mániákusok is, és mind forrásokat igényelnek az ötleteik megvalósításához. Hogy csak egy hajmeresztő példát említsek: volt olyan, aki azt állította, van egy gyógyszer-ötlete, ami a vírus tüdejét állítja le. (nevet) De nem minden beérkező ötlet ennyire extrém, és az sem lehet cél, hogy egy elsőre furcsának tűnő ötletet csak a szokatlansága miatt elvessen a minisztérium. Emiatt az ITM a HECRIN-t bízta meg azzal, hogy alakítson egy COVID-bizottságot, mely szakvéleményezi a kérelmeket. Ezzel segítjük a döntéshozókat abban, hogy egy ragyogó ötletről van szó, vagy egy komplett elmebajról – jelenleg mindkettő egyenlő eséllyel esik be.

Közben kutatás zajlik a COVID elleni szer megtalálásáért. Nincs jelenleg egy olyan gyógyszer sem, amit kifejezetten a koronavírus ellenszeréül találtak volna ki – nem is lehet, hiszen a koronavírus februárban jelent meg, ennyi idő alatt egy ilyen gyógyszert kigondolni sem lehet, nemhogy törzskönyvezni. Ezért az egész világ az ún. gyógyszer repozicionálás, más szóval a gyógyszer újrapozicionálás lázában ég. Ez azt jelenti, hogy előveszünk olyan gyógyszereket, amelyeket évekkel ezelőtt eredményesnek találtunk más vírusokkal szemben, és megvizsgáljuk, hogy vajon a COVID-19-et is elpusztítják-e? 500 fölötti klinikai vizsgálat zajlik e téren ma a világban különböző gyógyszerekkel.

Két olyan gyógyszer van, melyek az elmúlt hónapokban kiemelkedtek a vizsgált szerek közül.

A favipiravir nevű készítmény az egyik, melyet Japánban törzskönyveztek hat évvel ezelőtt, influenza ellen. Japán és kínai tanulmányok szerint a koronavírust is képes megállítani, különösen, ha korai stádiumban adják. Természetesen Magyarország is szeretne saját készleteket ebből, borzasztó a nyomás, hogy legyen elegendő mindenki számára. Az a döntés született kormánykörökben, hogy próbáljon meg Magyarország saját favipiravirt előállítani.

Japán 44 országnak adott ebből a készítményből, mindtől adatokat vár cserébe, melyekből egy világszintre érvényes jelentés készül. Magyarország 100-150 beteg ellátásra alkalmas mennyiségű készítményt kapott ajándékba a távolkeleti országtól. A Külügyminisztérium az ITM-mel egyeztetve közösen felkérte a HECRIN Konzorciumot ennek vizsgálatára. Ingyenesen érkezett a gyógyszer, de a japán fél esetünkben is ragaszkodott ahhoz, hogy a vizsgálatokról információt kapjon. Olyan szintű ez az adatszolgáltatási igény, amit csak klinikai vizsgálat során lehet teljesíteni. A folyamat a szokásos engedélyeztetési eljárással kezdődött: ez Japánban egy törzskönyvezett gyógyszer, Európában viszont csak akkor lehet törzskönyvezni, ha az itteni népességen végzett vizsgálatok is meggyőzőek. Erre azért van szükség, mert lehetnek köztünk különbségek, más rassz, más az anyagcsere, más genetika. Ennek futottunk neki, 44 országgal párhuzamosan.

A favipiravir-kezelés lényege, hogy a koronavírus-fertőzés korai szakaszában adható, tabletta formában. Érdemleges mellékhatásai nincsenek, egy dologra viszont figyelni kell: nehogy teherbeesés történjen a gyógyszer szedése alatt, ugyanis állatkísérletes adatok szerint nagy esélye van a magzatkárosodásnak. Emberen még senki nem tapasztalt ilyesmit, de a gyógyszer alkalmazásának 10 napos – két hetes periódusa alatt a fogamzó korban lévő betegeknél kötelező az ún. kettős védelem, vagyis a hölgynek és a férfinak is kötelező védekeznie.

A PTE raktáraiból ezt a japán gyógyszert kiszállítottuk a 4 orvostudományt oktató egyetemre és a Korányi Pulmonológiai Intézetbe. A favipiravirral kezelt 150 beteget kb. 10 hónap alatt kell vizsgálnunk és a jelentéseket begyűjtenünk.

A másik szer a remdesivir, mely a súlyos állapotú koronavírusos betegek számára egyelőre a legjobbnak tartott, infúzióban adandó készítmény. Ezt egy amerikai gyógyszercég állítja elő, de nem tud annyit gyártani, amennyire igény van. Az EU le tudott kötni valamennyi készítményt, a megérkezésének időpontja Európába viszont még nem tisztázott. Magyarországnak volt az USÁ-ból kapott kis számú stratégiai készlete ebből a gyógyszerből, de onnan többet nem lehetett szerezni. A Richter ezért még a nyáron legyártotta a készítményt, az első, a 2000-2500 betegre elegendő szer kapcsán a klinikai vizsgálatok szervezését a HECRIN Konzorcium végzi. Az egészségügyi államtitkársággal egyeztetve a 4 orvosképző egyetem és a 3 legnagyobb fővárosi ellátó hely, a Dél-pesti Centrumkórház, a Korányi Pulmonológiai Intézet és a Szent János kórház a kipróbálásban a partnereink. Ez is egy 10 hónapos periódus. A betegek már megkapták a készítményt, az első ezzel a szerrel kezelt beteg már otthonába is távozhatott. Nagyon reméljük, hogy a remdesivir beváltja majd a hozzá fűzött reményeket.

Óriási háttérmunkák zajlanak a védőoltás kidolgozására is – a klinikai vizsgálatokat innen, Pécsről irányítják Jakab Ferenc professzor és a kollégái. Ezeknek a humán vizsgálatoknak tetemes költségei vannak, protokollokat kell gyártani, eljárási díjakat befizetni, biztosítani kell a betegeket. A forrást a magyar állam biztosítja.

Milyen más témákban működik közre a HECRIN a koronavírus kapcsán?

A PTE Szentágothai Kutatóközpontjában működik az ország egyik legmodernebb genetikai laboratóriuma, Gyenesei Attila vezetésével, a Szegedi Tudományegyetemen pedig van egy ultramodern biobank-rendszer. A kettő együttműködéseként a koronavírusos betegektől vérmintát veszünk, és azt genetikai vizsgálatnak vetjük alá. Azt vizsgáljuk, hogy egy adott beteg genetikai tulajdonságai hogyan függenek azzal össze, hogy mennyire okoz súlyos tüneteket nála a COVID. Köztudott, hogy vannak (krónikus betegek, idősek, stb.), akik eleve veszélyeztetettebbek, de könnyen elképzelhető, hogy ennek van genetikai háttere is.

Egyetemi kutatólaboratóriumokban vannak olyan kisebb témák is, melyeket szívesen kipróbálnának a covid kapcsán, de egy intenzíves orvos lehetőségeit meghaladja, hogy külön protokollt építsen fel egy ötletre. A HECRIN-ben kiválasztunk néhány ígéretes kisebb projektet, és kérünk hozzá finanszírozást az ITM-től. Hogy csak egy példát mondjak: a légzési nehézség kezelésében ismert egyfajta kémiai beavatkozás, de senki nem tudja, hogy ez egy covidos beteg tüneteire nézve is hatásos-e. Mi abban tudjuk segíteni a kutatót, hogy mögéjük tesszük a klinikai vizsgálatok összetett és terjedelmes protokollrendszerét, és forrást igénylünk a minisztériumtól – a szakmai ötletet neki kell biztosítania.

Mennyire fogja a koronavírus-járvány átalakítani a HECRIN későbbi működését?

Nyár végére elkészült egy kormányhatározat, mely sok más egészséggazdasági rendelkezés mellett a kormány feladatául tűzi ki, hogy vizsgálja meg a HECRIN Konzorcium önálló jogi személlyé való alakítását. Ez egyfajta nemzeti ügynökségi státuszt jelentene. A számunkra mintaként szolgáló európai országokban 15-20 éve lezajlott az a folyamat, hogy mindegyik adott országban az állam segítségével épült ki egy olyan szervezet, mely az egyetemek kötelékéből kilépve ugyan, de azokra építve, azok között működik. Talán ebbe az irányba tudunk most fejlődni mi is. Szeretném, ha a központ fizikailag itt tudna maradni Pécsett, de a HECRIN ma is túlmutat a Pécsi Tudományegyetemen.

Mennyire éleződött ki a verseny a tudományos világban és mennyire várható, hogy ezeket az eredményeket valóban megosztják egymással az országok?

Azt tapasztalom, hogy a koronavírus-járvány átalakította a tudományos világot: sok ország és sok szakmai szervezet képes globálisan gondolkodni. Például a japánok lépéseket tettek afelé, hogy a favipiravir licenszéről lemondanak bármely ország javára, csak, hogy az gyártani tudja. Magam is részt vettem több olyan online nemzetközi konferencián, ahol folyamatban lévő klinikai vizsgálatok adatait osztották meg – ilyenre korábbról példát sem tudok mondani! Ezek az információk a legféltettebben őrzött kincsek, de most hónapokkal előttünk járó kutatók hívják fel a figyelmünket azokra a buktatókra, amikkel ők már szembesültek. Úgy látom, vannak, akik humanitárius módon közelítenek a COVID-dal kapcsolatos kutatásokhoz, ami talán áttöri a napi pénzügyi és iparjogi megfontolásokat.

Vannak tehát nemzeteket összefogó törekvések, de akkor, amikor szűkös gyógyszertkészletet kell elosztani, nincs barátság – ez az igazság. Ráadásul nemcsak a gyógyszerek piacán éleződik ki a verseny, hanem azok alapanyagai kapcsán is, ezeket pedig a világ nagy gyógyszercégei majdnem mind Indiából rendelik.

Egy laikus mit tud tenni azért, hogy a klinikai vizsgálatokat segítse?

A mi felelősségünk az, hogy a laikus megértse, hogy miért van erre szükség. Azt gondolom, a COVID kapcsán általában meg is értik ennek komolyságát a páciensek: mivel nem létezik olyan ismert gyógyszer, ami ezen a betegségen segítene, próbáljuk meg azt, amiben van valami reményünk. Amit nem látnak, az az, hogy egy gyógyszer bevezetése, tesztelése, klinikai vizsgálata mögött elképesztően bonyolult szabályozás áll. Minden egyes lépést jelenteni is kell, legyen szó például bármilyen mellékhatásról. Külön bizottság dolgozik azon, hogy a bejelentett mellékhatás átlagosnak vagy súlyosnak tekinthető – ha az utóbbi, azonnal leállítják a vizsgálatot. A közelmúltban éppen egy amerikai cég kényszerült hasonló okok miatt leállni a kutatásával, mert egy beteg olyan mellékhatást mutatott, amit nem tudtak megmagyarázni. Azt hiszem, ha van a világnak egy kis szerencséje, rövidesen el tudunk jutni olyan gyógyszerekhez, amik esetleg otthoni környezetben is alkalmazhatók lesznek. Ehhez biztosan kell a laikus lakosság kooperációja.

Mi várható, találnak új bevethető gyógyszert, kitalálják a vakcinát?

Megmozdult a világ kutatói krémje, ami képes arra, hogy megoldja a helyzetet. Ebben mi magyarok sem állunk rosszul, azt gondolom, van néhány figyelemre méltó magyar törekvés, mely Jakab (PTE) és Kacskovics (ELTE) professzorok nevéhez kapcsolódik. Rengeteg eddig fel sem merült újdonság várható, melyekről részleteiben még nem számolhatok be. Például egy fantasztikus ötletekkel rendelkező koreai kutatócsoporttal egyeztettünk a napokban a minisztériumban. De ahhoz, hogy a felfedezéseket alkalmazni is tudjuk a betegeken, a klinikai vizsgálatok szükségesek. Azoknak pedig megvan a maga szabályozása, menetrendje a kémiai elemzéstől kezdve az állatkísérletes szakaszon át a több, már emberekkel folytatott szakaszig. Emiatt van, hogy nem lehet hetek-hónapok alatt egy új gyógyszerrel vagy vakcinával előrukkolni. Ezért kritizálják sokan az orosz vakcinát, ami még az is lehet, hogy tökéletes, de nem ment keresztül ezen a biztonságot garantáló rendszeren.