Fényszőnyeg papírtextúrával

Létfolyam lett a címe PTE MK tervezőgrafika szakán tanuló Kiss Henrietta és a Szathmáry Kamilla közös fényszőnyegének, amely a Fényfesztiválon volt látható a Janus Pannonius utcában.

Milyen ötletből indultál ki?
Kiss Henrietta: Feltétel volt ugye, hogy valamilyen módon reflektáljunk Vasarely munkásságára. Szathmáry Kamillával közösen álltunk neki a melónak, kivettünk könyveket és azokat fellapozva kerestünk motívumokat, amiből kiindulhatunk. Inspirációt keresve elmentünk a pécsi Vasarely múzeumba is. A múzeumban láttam tőle olyan papírból összekollázsolt kompozíciókat, amelyek hatására megszületett az ötlet. A kert lett a címe a munkámnak és az ötlet a tovább élés, újra gondolás, újjászületés gondolata körül alakult ki.

Nem szokásos ekkora méretben dolgozni?
Valóban nem, de sok segítséget kaptunk a tervezéshez, többen már az előző években készítettek vetítést az utcára. A torzítás rizikós volt, élőben látszódott igazán, ha elcsúszott valami, de azon is inkább csak én aggódtam, a többieknek nem volt szembetűnő, ők csak jól érezték magukat.

A motívumok, az erős színek, a nagy kontrasztra épülő szerkezet volt-e fontosabb?
Az összes együtt nézve. A kontraszt talán a legfontosabb, bármit is ábrázolsz az jól látszódjon! Legyen akár fekete fehér vagy színes. Olyan hatása volt a fényszőnyegnek, mintha egy igazi szőnyegen sétáltam volna. Utólag derült ki, hogy mivel papírból készült az eredeti szkennelt verzió, ezért van egy textúrája, ami nagyban kivetítve szépen látszódott. A kompozícióhoz Tokodi Krisztofer készített zenét.

Milyen visszajelzéseket kaptatok?
A legjobb visszajelzés volt látni, hogy az emberek megálltak benne időt tölteni, megkeresgélték a formákat és nem csak átsétáltak rajta.