"A gyógyszerészdiploma és az azzal megszerzett tudás rengeteg lehetőséget tartogat"

A kémia iránti érdeklődése terelte a gyógyszerészi karrier irányába dr. Poór Miklóst, a PTE Gyógyszerésztudományi Karának Junior Prima Díjas adjunktusát, aki vallja, a képzéssel megszerezhető tudás egyszerre kínál szerteágazó karrierlehetőségeket és stabil egzisztenciát. A fiatal kutató 34 éves kora ellenére komoly szakmai elismeréseket szerzett, emellett TDK és PhD hallgatókat segít és kutatócsoportot vezet a pécsi gyógyszerészkaron, ahol többek között azt is vizsgálják, miért nem érdemes minden természetes vegyületet feltétel nélkül biztonságosnak tekinteni.

Harta Viktor írása

Poór Miklóstól elöljáróban megtudtuk, hogy a kémia iránti érdeklődése navigálta a gyógyszerészi pálya felé. Pécsett, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának kémia tagozatán tanult, a jó tanulmányi eredmények mellett megyei dobogós helyet is szerzett a szeretett tárgyból. A pályaválasztáskor a fő szempont az volt, hogy kémiai vonalon folytathassa a tanulmányait. A kalapba két lehetséges karrierút került: vegyészet és gyógyszerészet; mindkettő vonzó volt, végül utóbbira esett a választása.

„Úgy láttam, hogy a gyógyszerészdiploma és az azzal megszerzett tudás rengeteg lehetőséget tartogat. Egy olyan tudományág, ahol egyrészt jól lehet hasznosítani a kémiát, ugyanakkor sok másba is belecsíp az ember, egy ilyen képzettség rengeteg ajtót kinyit. Emellett imponált a gyógyszerészi egzisztencia, ami szintén elérhető ezzel a diplomával” – fogalmazott Poór Miklós, aki a gimnázium után a PTE Általános Orvostudományi Karának Gyógyszerész Szakján folytatta tanulmányait. A választás jó döntésnek bizonyult, vallja, a gyógyszerészképzés olyan multidiszciplináris tudást ad, ami jelentős mozgásteret biztosít a karrierlehetőségek tekintetében.

„Általában él az emberekben egy tévhit azzal kapcsolatban, hogy mit csinál, pontosabban mit is csinálhat egy gyógyszerész. Mivel legtöbbször patikában találkoznak vele, hajlamosak azt gondolni, hogy a gyógyszerészi diploma kizárólag a gyógyszertárba vezet. Ez azonban tévhit, a gyógyszeripar, a gyógyszerfejlesztés, a klinikum, a kutatás, az akadémiai pálya egyaránt nyitva áll a gyógyszerészek előtt, sőt, olyan is előfordul, hogy pl. a parfümiparban köt ki valaki ezzel a végzettséggel. Nagyon sok szakma van manapság, ahol kamatoztatni lehet ezt a tudást, nem skatulyázza be magát az ember pályaválasztáskor, a lehetőségek tárházát jelenti ez a képzés.”

„Harmadéves hallgatóként még meg voltam róla győződve, hogy gyógyszertárban fogok dolgozni, aztán negyedévre ez megváltozott. A tanulmányokban előre haladva az ember részletesebben, mélységeiben kezdi látni a lehetőségeket, akár a képzés, akár a gyógyszertári, valamint adott esetben a TDK-tapasztalatok is alakítják a szemléletmódot” – folytatja dr. Poór Miklós, megjegyezve, előszeretettel kapacitálja a hallgatókat is a TDK kipróbálására. 2010-ben diplomázott, 2014-ben védte meg PhD értekezését, 2016 óta folyamatosan foglalkozik TDK hallgatókkal, de már előtte is társ-témavezetőként tevékenykedett. Mint fogalmazott, ez egy rendkívül motiváló, inspiráló feladat. Tutorálási tevékenységének elismeréseként 2020-ban a Pécsi Tudományegyetem Pro Cura Ingenii Díjával tüntették ki.

„Nem csak azért érdemes tudományos diákköri tevékenységet folytatni, mert ez egyfajta belépő lehet az kutatói/akadémiai pályára, hanem azért is, mert ennek során olyan képességeket sajátíthat el a hallgató, melyek rendkívül hasznosak az élet minden területén. Ilyenek például a kritikai gondolkodás és az előadókészség. Utóbbi nem csak a katedrán jön kapóra: ugyanezt a készséget használjuk például a gyógyszertárban, amikor egy betegnek adunk át információkat, vagy éppen próbáljuk lebeszélni egy helytelen választásról. Nálam elképzelhetetlen, hogy egy TDK hallgatóm ne vegyen részt a TDK konferenciákon, az előadókészség mindenkinél erősen fejleszthető, nagy hiba, ha nem aknázzuk ki az erre kínálkozó lehetőségeket” – fejtette ki Poór Miklós. Mint mondta, mostanáig 13 TDK hallgatóval dolgozott együtt, és rendkívül büszke az eredményeikre. A házi TDK konferenciákról legtöbbször hoztak el helyezéseket, 2017 óta egy év kivételével az ő hallgatói kapták meg a legjobb GYTK-s előadónak járó díjat. Hozzátette, az országos TDK konferenciák kapcsán szintén szép eredményekkel büszkélkedhetnek, hallgatói az utóbbi három OTDK konferenciáról is helyezésekkel tértek haza.

„Ugyan nem csak a helyezések számítanak, de meg kell mondjam, rendkívül büszke vagyok a PhD és TDK hallgatóim által elnyert elismerésekre (Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjai, Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj, Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Ösztöndíj, László János Doktorandusz Kutatói Ösztöndíj stb.). Legalább akkora büszkeséggel töltenek el az eredményeik, mint a saját elismeréseim, hiszen úgy érzem, én is részese vagyok a sikerüknek. Emellett látom fiatalabb kollégáimon is, akik társ-témavezetőként vesznek részt, hogy szintén nagyon jó lelkülettel élik meg a közösen végzett munka sikereit” – emelte ki a fiatal kutató.

„Ritkán esik meg, hogy egy fiatal srác kap egy saját labort”

Beszélgetésünk során kiderült, hogy Poór Miklós a Laboratóriumi Medicina Intézetben szerzett PhD fokozatot, ahová egy számára szimpatikus toxikológiai téma miatt vezetett az útja. Itt főként fluoreszcencia spektroszkópiai méréseket és sejtkísérleteket végzett. PhD-védését követően a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben, a Toxikológia Tanszéken folytatta munkáját, ahol megismerkedett az in vivo toxikokinetikai vizsgálatokkal is. Aztán a PTE GYTK Gyógyszerhatástani Tanszéken kapott lehetőséget arra, hogy már nagyon fiatalon egy saját csoportot irányíthasson. 2017-ben (30 évesen) elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, a Junior Szentágothai Díjat és egy fiatal kutatói OTKA pályázatot. 2018-ban, 2019-ben és 2021-ben elnyerte az ÚNKP Bolyai+ Ösztöndíjat, 2019-ben a Cholnoky Oktatói Díjat, a Junior Prima Díjat és a Toxins Travel Awards díjat, 2021-ben pedig Bolyai-plakettet kapott, valamint másodszor is elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat és egy fiatal kutatói OTKA pályázatot.

„Ritkán esik meg, hogy egy fiatal srác kap egy saját labort, vezetheti az ott folyó kutatásokat. Ez egy eléggé egyedi lehetőség volt és egyfajta megelőlegezett bizalomként éltem meg, amit, úgy érzem, azóta sikerült megszolgálnom. Hamar tudtam önálló pályázati forrást szerezni, mivel már 30 évesen elnyertem egy OTKA pályázatot. Azóta gyakorlatilag minden nívósabb hazai elismerést bezsebeltem, amire egy fiatal kutató vágyik. Ez persze erős pressziót jelent arra vonatkozóan, hogy a következő években magasabb szintre kell lépni. Mindig is azt mondtam, hogy olyan mennyiségű és minőségű munkát kell letenni az asztalra, ami már nem megkérdőjelezhető vagy lekicsinyelhető. Ezt sokkal könnyebb mondani, mint megvalósítani, ugyanis hat-hét év is eltelik egy fiatal kutató életében, mire úgymond felkerült a térképre. Értem ezalatt, hogy elkezdik többen hivatkozni a munkáit, valamint hazai és nemzetközi szinten is felfigyelnek a tevékenységére. Nagyon hosszú évek kemény erőfeszítése vezetett oda, hogy jelenleg sikeres kutatónak mondhatom magam. Emellett nincsen ok az elbizakodottságra, bőven van még hová fejlődni. Ez tulajdonképpen egy teljes életen át tartó tanulási folyamat” - fogalmazott a kutató.

„Nagyon fontos, hogy az embernek legyenek konkrét céljai. Ha valaki tisztán meg tudja fogalmazni, hogy rövid és/vagy hosszú távon mit szeretne elérni és persze hajlandó is tenni érte, az már fél siker. Nyilván az sem árt, ha van némi fogalmunk arról, miként érhetjük el ezeket a célokat, tehát jó, ha a célokhoz egy megfelelő stratégia párosul. Emellett jelentős szerepe van a hitnek egy kutató életében. Hit abban, hogy lehetnek jó ötleteink, hogy a kísérleteink eredményesek lesznek, hogy a kutatási eredményeink másokat is érdekelni fognak stb. A sikert megélni mindannyian szeretjük, de amikor látjuk más eredményeit, sokszor hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy mennyi munka és erőfeszítés van mögötte. Utóbbival jellemzően csak az ember közvetlen környezete van tisztában. Rendkívül hálás vagyok munkatársaimnak, kollaborátoraimnak, valamint nem utolsó sorban családomnak és barátaimnak, mert az ő munkájuk és támogatásuk nélkül nem tartanék itt. Mindig is a pozitív-pozitív interakciókban hittem, a munkában ugyanúgy, mint a magánéletben. Fontos egy szakmai együttműködésben is, hogy mindkét fél jól járjon, megtalálja benne a saját motivációit. Egyértelmű, hogy erkölcsi szempontól ez így helyénvaló, mindemellett be kell látni azt is, hogy ha jól bánunk a munkatársainkkal, segítjük és támogatjuk őket, akkor motiváltabbak lesznek. Aki pedig jól érzi magát a munkahelyén és motivált, az jobban teljesít. Összességében eredményesebb az egész csoport, tehát valóban mindenki jól jár” - tette hozzá dr. Poór Miklós.

„Attól, hogy valami természetes vegyület, még nem feltétlenül biztonságos”

Poór Miklós jelenleg egy kis önálló kutatócsoportot vezet a pécsi gyógyszerészkaron, melyet rajta kívül egy tanársegéd, PhD-hallgatók, valamint egy laboráns alkot. Több „kisebb” pályázatból működnek, nem áll mögöttük nagyon jelentős humán, financiális és infrastrukturális háttér vagy nagy nevű szenior kutató, mindezek ellenére publikációs teljesítményük összemérhető sok jóval nagyobb létszámú, felszereltségű és múltú kutatócsoportéval.

Az egyik fő kutatási irányt a mikotoxinok (penészgombatoxinok) témaköre jelenti, ebben a témában több elismert hazai és nemzetközi kollaborátorral is együtt dolgoznak.

„A mikotoxinok penészgombák által termelt toxikus vegyületek, melyek gyakran megtalálhatóak szennyezőként számos ételben/italban. Sokféle kutatásunk folyik ezen a területen, foglalkozunk többek között toxikokinetikai kölcsönhatásokkal, de vizsgáljuk egyes mikotoxinok és mikotoxin metabolitok kombinatív (együttes) hatásait is. Továbbá szintén fontos kiemelni a potenciális toxinkötő molekulák azonosítására irányuló kutatásainkat”

Emellett a farmakokinetikai interakciók, ezen belül is az étrendkiegészítők kérdése is foglalkoztatja Poór Miklóst. Itt arra fókuszál, hogy az online beszerezhető étrendkiegészítők gyógyszerekkel történő együttes alkalmazása mennyire biztonságos, milyen kölcsönhatások merülhetnek föl.

„Vizsgálataink egyik fő célja, hogy felhívják a figyelmet arra, mely anyagoknál és milyen esetekben kellene óvatosabbnak lennünk. Fontos kiemelni, hogy a természetes vegyületek nem mindig biztonságosak. Igaz, hogy többségében alacsony toxicitású vegyületekről beszélünk, viszont más gyógyszerekkel kölcsönhatásba lépve kedvezőtlen interakciókat okozhatnak. Ezek is hasonló molekulák, mint amiket gyógyszerként használunk, gyógyszerkincsünk rengeteg természetes vegyületet tartalmaz, melyeket terápiás céllal használunk. Emellett az ismert toxikus anyagok jelentős része is természetes eredetű vegyület. A természetes eredet egyáltalán nem zárja ki, hogy egy vegyület toxicitást vagy komoly gyógyszerinterakciókat okozzon. Az étrendkiegészítők gyakran extrém magas mennyiségben tartalmaznak természetes vegyületeket (pl. flavonoidokat), és sajnos nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű információ a kölcsönhatásaik kapcsán, így gyakran még egy jól felkészült orvos vagy gyógyszerész sem tud egyértelműen állást foglalni, hogy egy bizonyos flavonoid-készítmény szedhető-e egyszerre a különféle gyógyszerekkel. Így eredményeink hasznosak lehetnek abban, hogy megértsük e kölcsönhatások molekuláris hátterét és azonosítsunk egyes problémás interakciókat”

„Nagyon kevés olyan diploma van, amivel ennyire stabil módon el lehet helyezkedni”

A farmakokinetikai és toxikológiai kutatásokhoz vezető úton az első lépést a gyógyszerészi tanulmányok kezdete jelentette. Dr. Poór Miklós úgy látja, rengeteg szépséget és lehetőséget kínál ez a pálya, ugyanakkor komoly munkát és felkészülést igényel, cserébe jó állást, stabil egzisztenciát és nyitott karrierutak sorát kínálja.

„A vegyész jobban érti a kémiát, az orvos jobban tudja az anatómiát és az élettan egyes aspektusait, mint egy gyógyszerész, de a gyógyszerésznek a kémiáról és a biológiáról is komoly ismeretei vannak, ezért e területek közötti összekötő pozíciót is betölthet. Gyógyszerészként, szakmai kapocsként összefoghatunk olyan kollaborációkat, melynek résztvevői nem biztos, hogy zökkenőmentesen tudnának kommunikálni egymással. Mindezek mellett kiemelhető, hogy nagyon kevés olyan diploma van, amivel ennyire stabil módon el lehet helyezkedni és korrekt bért lehet keresni már pályakezdőként.”

Forrás: PTE GYTK