A jó méz nem szakad, nyúlik!

Mézkostóló workshoppal folytatódott a Pécsi Tudományegyetem Alumni és Vállalati Kapcsolatok Irodájának rendezvénysorozata a nemrégiben megnyitott K20-ban, a Király utca 20. szám alatt, ahol ezúttal az abaligeti Fürtös méz mutatkozott be az öregdiákoknak.

Augusztusban sörkóstolóval indult útjára a PTE, alumni tagoknak szóló, havonta visszatérő programsorozata, ebben a hónapban mézkóstolón vehettek részt azok, akik időben regisztráltak az ingyenes, limitált férőhelyes bemutatóra.

A Fürtös Méz, egy mecseki családi gazdaság, amely több éve készít

természetes alapanyagok felhasználásával egészséges élelmiszereket és desszerteket, ugyanakkor fő tevékenységük természetesen a méhészet.

Hierholcz Nikolett, a gazdaság alapítója 10 évvel ezelőtt álmodott egy nagyot és vásárolt 55 méhcsaládot, igaz, a cél ekkor még nem a méztermelés volt, biológusként és ökológusként egyszerűen szeretett volna közelebb kerülni a szívéhez közelálló beporzókhoz, megfigyelni őket és gondoskodni róluk. Éppen ezért a méztermelés mellett egy Ökokuckót is üzemeltet Abaligeten, melynek fő célja, hogy közel hozza az emberekhez a beporzók megőrzésének fontosságát rövid, gyakorlatias, szórakoztató foglalkozások formájában. Ennek a tevékenységnek egy kis szeletéből kaphattak ízelítőt a résztvevők másfél órában, ezalatt megismerhették a méhek életét és tevékenységét, a méhész munkáját, magukat a mézeket, és azok egészségre gyakorolt hatását.

,,Korábban a méhek beporzó tevékenysége nem volt ismeretes az ember számára, nem emiatt kezdték el őket tartani, hanem azért, mert régen az édes íz nem volt olyan könnyen elérhető, mint manapság. Édességet vagy a gyümölcsökből, bizonyos növények nedveiből tudtak csapolni, vagy a méheket tudták meglopni. A mézet begyűjtő embereket ezért is hívták mézvadásznak" - kezdte előadását Nikolett. Mint aztán a következő percekben kiderült, mézvadásznak lenni nem volt egy leányálom, nem is tolongtak sorban a jelentkezők erre a pozícióra, hiszen miután valamilyen bottal, vagy vágóeszközzel kivágták az egész lépet az odúból –  igen, nem tévedés, a méhek ekkor még nem kasban éltek – 

szaladhattak, ahogyan a lábuk bírta a méhrajjal a nyakukban.

Később az ember bölcsebb és találékonyabb lett, rájött, hogy ugyanazokból az anyagokból, amikből képes vesszőtárgyakat fonni, például gyékényből vagy bambuszból, méhlakásokat készíthet. A méheket innentől kezdve ezekben tartották, azonban ez közel sem volt méhkímélő gazdálkodásnak nevezhető, ugyanis

mézelvételkor le kellett ölni a méhcsaládokat, mert csak így lehetett hozzájutni az értékes anyaghoz.

A Magyar Királyságban Tessedik Sámuel már 1794-től a méhcsaládok leölése nélkül méhészkedett, 1796 óta pedig törvény tiltja a méhcsaládok ilyen irányú leölését. ,,Úgy gondolom, a méhekkel csak tisztelettel szabad bánni, és csak annyit szabad elvenni tőlük, amennyire tényleg szükségünk van.” –  mondta Nikolett. Majd hozzátette, ő nem híve annak, hogy a méhek minden mézét el kell venni, és azt cukorsziruppal kell számukra pótolni, ezért például az ő méhecskei saját mézükön telelnek át.

A méhészek ma már méhkaptárt használnak, ennek előnye, hogy méhbarát, újrahasználható, emellett megkönnyíti a biológiai mintavételt is, ugyanis a kaptár alsó deszkájára helyezett higiénikus aljjal összegyűjthető az ún. kaptárszemét, ami rengeteg információval tud szolgálni a méhészeknek, például, hogy veszélyezteti-e éppen valamilyen kórokozó, vagy élősködő a családot.
,,A méhek szaglása legalább olyan jó, mint a kutyáké, ha nem sokkal erősebb, emiatt olykor bombakereső használatra is betanítják őket.”  –  tudatta az előadó, így pár percig mindenki ámuldozott, mennyi mindent nem tudunk még ezekről a csodálatos állatokról. Az Egyesült Államokban egyébként már 2006-ban hajtottak végre

sikeres bombakereső kísérleteket méhekkel,

akik különböző robbanóanyagok jelenlétekor ugyanúgy kiöltötték szívószervüket, mint mikor mézet szippantanak fel.

,,A méheknek nagyon komoly gazdasági hasznuk van, ezért mindig tudjuk, mennyi kaptárunk van, hány forintot termel egy kaptár. A legfontosabb tevékenységük azonban nem a mézkészítés, hanem a beporzás. Ennek kapcsán pedig

érdemes beszélnünk az egyéni beporzókról is, akik nem élnek kolóniában, és nem termelnek mézet, mégis nagyon hasznosak, az ember pedig az életvitelével nagyon komolyan károsítja őket.”

–  mesélte Nikolett, majd részletesen bemutatott néhány egyéni beporzót, akik miatt érdemes nyitottabb szemmel járnunk. Ilyen például a virágcincér, a suszterbogár, az egyébként levéltetveket fogyasztó és ragadozó életmódot folytató katicabogár, a darázslégy, a zengőlegyek, a rókalepke vagy a poszméh. Utóbbi  világállománya egyes régiókban kritikus csökkenést mutat, ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága elindította adatgyűjtési Poszméh Monitoring Programját, melynek lényege, hogy  a méhek előfordulási adatait fényképek segítségével mérik fel.

Nikolett részletesen beszámolt a méhek életéről, társadalmi hierarchiájukról, megtudtuk például, hogy minden dolgozó méhecske lány, hogy a darazsak többször is, a méhek csak egyszer tudnak megszúrni minket, aztán sajnos elpusztulnak. Az egyik jelenlévő kérdésére elmondta, hogy a természetben a

legkomolyabb ellenségük ezeknek a fantasztikus kis lényeknek a lódarázs, ami egymaga is képes kipusztítani egy egész kast.

A Fürtös Méznél hisznek abban, hogy abból kell gazdálkodni, amit földanya ad, ezért nem vándoroltatják a méheket, így mézeik is a méhek kulcsingere alapján készülnek. ,,A méhecske mindig arra megy, amiből éppen rengeteg van. Ha akácvirágzás van, akkor az akácra, ha repce, akkor repcére, ha facélia, akkor arra.” –  magyarázta. A méznél pollenelemzést használnak, vagyis ha egy üveg mézen az szerepel, hogy akácméz, az azt jelenti, hogy az abban található pollenek meghatározott hányada akácvirágból érkezett.
Ezen a ponton az előadás elérkezett az egyik leginkább várt részéhez: Honnan tudhatjuk, hogy jó méz a méz? Az első és legegyszerűbben tesztelhető ismérve, hogy

csorgatáskor bármilyen magasra emeljük, nem szakad, nem csepeg, hanem nyúlik!

Ha az általunk vásárolt méz színe túl halvány, jellegtelen az íze, vagy keserű utóíze van, illetve ha gyanúsan olcsó, akkor szinte biztosan nem tiszta mézzel van dolgunk. Minden méznek más és más a cukortartalma, a kristályosodási folyamat pedig ettől függ, azonban az nem befolyásolja méz minőségét. A kristályosodás folyamata egyébként melegítéssel visszafordítható, azonban semmiképpen se melegítsük a mézet 50 fok fölé, és mikróba se tegyük, mert ez esetben elvesznek belőle a jótékony hatásait biztosító természetes anyagok. Általánosságban elmondható,

minél több a szőlőcukor egy üveg mézben, annál gyorsabban kristályosodik, ez alapján is tetten érhető a hamis méz.

A résztvevők elsőként egy tavaszi, abaligeti vegyesmézet kóstolhattak meg, ami nem más, mint

a Mecsek üvegbe zárt erdejei és virágai, tele zamattal és aromával.

Őt követte az egyetlen lúgosító hatású méz, a repceméz, ami picit zsírosabb, mint összes többi testvére, sűrűbb is, nem csöpög, emiatt anyukák nyugodtan kenhetnek belőle egy kenyeret a gyermeknek akár fürdés után is.
A legkönnyedebb az akácméz, ami akár a pécsi Szalon, gyönyörűen tükrös, halvány sárga színe és jellegzetes íze van.

Kiváló orvosság torokfájásra, aftára, és herpeszre.

A mézcsalád patikusa a hársméz, ami minden komolyabb megfázásnál, influenzánál bevethető, de megelőzésként is érdemes használni, hiszen vitathatalan élettani hatásai vannak, és persze nagyon intenzív hárs íze.
A bemutatón ugyan még nem lehetett megkóstolni, mert még hordókban várakozik a kitöltésre, de létezik Fürtös napraforgóméz is, illetve nem képviseltette magát a selyemfű méz sem, aminek

különlegessége, hogy nincs pollentartalma, ezért allergiások is fogyaszthatják.

Nikolett előadása alatt rengeteg kérdésre válaszolt igyekezett minden kíváncsiságot kielégíteni. Így megtudhattuk egyebek között azt is, hogy

a méhecskék röpkörzete 6 km, de ha nagyon éhesek és nincs más, akár 8 km-re is eltávolodnak a családtól.

A méz pedig a címkéjén található információkkal ellentétben nem tud megromlani.
Nikolették hitvallása, hogy az egészségmegőrzés érdekében mindenki számára elérhetővé kell tenni az egészséges táplálékot, mégpedig megfizethető áron. A gazdaságban a méz mellett több mézzel készült és gyógynövényes terméket is (puszedli, mézes kekszek, gyógynövény szörpök, lekvárok) megvásárolhatunk, ezek mindegyike ugyancsak az egészség jegyében jött létre. A kaptárokat sem kezelik semmilyen vegyszerrel, így valóban 100%-ban természetes méz kerül az üvegeikbe.

A workshopon ezek közül kekszet, puszedlit és Eozin kavicsot lehetett megízlelni, utóbbi egy pirított mandulás, kakaós különlegesség. Fontos kiemelni, hogy ezek mindegyike

tartósítószer és hozzáadott adalékanyagok nélkül készül,

az előállítás során használt méz pedig nem esik át hőkezelésen, hanem eredeti formájában kerül a termékekbe.
A bemutató végén, Szalai Beatrixet –  a PTE BTK alumnáját kérdeztem a workshoppal kapcsolatban.
Honnan értesültél az eseményről?
Egy nagyon kedves barátom osztotta meg az eseményt Facebookon, innen kattintottam át az egyetem honlapjára, ahol egyből láttam, hogy ettől függetlenül még nagyon sok izgalmas program várható, így rögtön regisztráltam is Alumni kártyáért.
Mennyire volt bonyolult a regisztráció, illetve az igénylés?
Egyáltalán nem volt az, teljesen gördülékenyen működött, és nagyon gyorsan át is vehettem a kártyát.
Tájékozódtál a weboldalon a tagsági kedvezményekről is?
Egy barátnőm említette, hogy több pécsi üzletben is lehet vele kedvezményhez jutni, de ennek még nem jártam utána.
Ez volt az első workshop amin részt vettél. Mire számítottál, amikor regisztráltál és ahhoz képest hogy tetszett?
A regisztrációkor azt gondoltam, csak ki lesznek téve a mézek, mindenki körbekóstol és ennyi, de amikor láttam, hogy csak 12 ember vehet részt, akkor már gondoltam, hogy sokkal több lesz a programban, és így is volt. A mézkostoló egyébként nagyon tetszett,

az előadóhölgy abszolút felkészült volt, érződött, hogy szívvel-lékelekkel, és kiemelkedő intelligenciával csinálja a vállalkozását.

Nagyon kedves, közvetlen és készséges volt, tényleg minden kérdésünkre válaszolt. Az egyetlen negatívum a tér volt, ami szerintem elég szűkös. 
Melyik volt a kedvenc mézed?
Összesen négy féle mézet kóstoltunk, ebből nekem a leglightosabb, az akác ízlett a legjobban, a hárs és a vegyes virágméz is nagyon jók voltak, igaz ezeknél bolti mézhez voltam szokva, kifejezetten érezhető volt, hogy ezek mások, sokkal finomabbak. Valószínűleg azért volt annyival intenzívebb az ízük, mert tényleg teljesen természetesek.
A mézen kívül más édességeket is volt lehetőség megkóstolni. Ezekről mi volt a véleményed?
A keksz isteni volt, az nyerte el legjobban a tetszésem, a puszedli nem volt olyan édes, mint amihez szoktam.

Az év során még három Alumni workshopon lehet majd részt venni, ezek mindegyike igyenes, viszont regisztrációhoz kötött, ezért érdemes feliratkozni az Alumni hírlevélre.
2023.10.19. | Alumni workshop Borkóstoló
2023.11.14. | Alumni workshop Csokoládé kóstoló
2023.11.23. | Alumni Akadémia kávébemutató és kóstoló​​​​​​