Valóban létrehozhatunk egy emberi kolóniát a Marson? Találunk a Földhöz hasonló bolygót? A jövőben a Holdra járunk majd nyaralni? Idén, a Pécsi Kulturális Központ szervezésében megvalósult Space Challenge 2025 országos vetélkedő fő témaköre "az emberi élet a Földön kívül" ezekre a kérdése kereste a választ. A nyertesek június 12-én vehették át a 4 600 000 Ft összértékű nyereményeiket a verseny egyik főszponzora, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szenátusi Tanácstermében.
Sokan gondolkoztak már azon, hogy vajon képesek-e az emberek a Földön kívül is kolóniát létrehozni. A PTE és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával megvalósuló Space Challenge verseny pont e kérdéskört járta körül. A nyertesek között olyan pályamunkák találhatók, mint a Mars bázis létrehozása, az űrszemét probléma megoldása, űrokosruha készítése vagy éppen a Holdon való élet leleményes, innovatív fejlesztésekkel való megteremtése.
A 2019-ben indult versenyt kezdetben még csak regionális szinten szervezték meg, amely egy országos technikai kultúrát érintő tehetséggondozó vetélkedővé nőtte ki magát. A pályázók négy korosztályban – az űrkutatásra nyitott 5–6. és 7–8. osztályosoktól a középiskolás felfedezőkön át egészen az egyetemi innovátorokig – jeligésen, névtelenség mögé bújva adhatták be pályamunkáikat, hogy csak az ötlet ereje beszéljen helyettük. Az idei évben közel 100 csapat adta be pályamunkáját.
A díjátadón dr. Komócsi András, a PTE tudományos rektorhelyettese a hollywoodi filmek segítségét hívta az űr szemléltetésére. Humorosan javasolta a fiatal korosztálynak a 2001: Űrodüsszeia megtekintését. Nyitóbeszédében kiemelte, hogy „a tudomány az, amikor fölnézünk az égre, és elkezdjük azt kutatni, hogy mi ez az élet körülöttünk… Három nagy célja lehet a tudománynak: megérteni és legyőzni a betegségeket, feltárni az emberi gonoszságot, és otthonunkká tenni a világűrt.” Majd az amerikai csillagász, Carl Sagan szavaival zárta beszédét:
„Az ember a világegyetem eszköze arra, hogy a világegyetem tudomást szerezzen önmagáról.”
Majd hozzátette, „az, hogy kutatjuk, az, hogy olyan csapatokat alakítunk, amelyek e titkok feltárását tűzik ki célul, ennél szebb és magasztosabb célt nem nagyon tudok elképzelni.”
Ary Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium HUNOR Magyar Űrhajós Programért Felelős főosztály Űrügyi referense beszédével történelmi túrára hívta a jelenlévőket. Kiemelte, hogy jelenleg 140 magyar fejlesztésű vagy gyártású űreszköz van a világűrben. „Nyolc évtizede beszélhetünk a magyar űrkutatásról… 1946-ban Bay Zoltán és csapata először mérték meg a Föld és a Hold távolságát, ugyanabban az évben, mint az Egyesült Államokban. Majd 1980-ban Farkas Bertalan dandártábornok úr, az első magyar űrhajós megjárta a világűrt, és
ezzel Magyarország a hetedik lett a Föld nemzetei között, amely űrhajóst küldött az űrbe.”
Nemsokára ismét egy magyar fog az űrbe látogatni, hiszen a gépészmérnök Kapu Tibor a napokban kezdi 14 napos misszióját, ahol 29 tudományos kísérletet fog elvégezni a Nemzetközi Űrállomáson a HUNOR (Hungarian to Orbit) - Magyar Űrhajós Program jóvoltából. E programra 247 jelentkezőből választották ki azt az egyet és tartalékosát, aki a nagy magyar űrhajósok nyomdokaiba léphet.
A jelentkezők között ott volt a legjobb négy közé bekerülő dr. Schlégl Ádám, a PTE kutatója, ortopéd szakorvosa, tanára,
aki a HUNOR programban a mai napig aktívan részt vesz.
„A magyar egyetemek – köztük a Pécsi Tudományegyetem – összefogtak annak érdekében, hogy az űrkutatás területén mind oktatási, mind kutatási oldalról összehangolják tevékenységüket, hatékonyabban lépjenek előre, innováljanak.” – emelte ki az űrreferens hangsúlyozva a magyar egyetemek kulcsfontosságú szerepét az innováció kapcsán, majd hozzátette, hogy
2021-ben létrehozták az UniSpace Hungary konzorciumot, amelyben a PTE is tag,
mely keretén belül posztgraduális űrügyi képzéseket indítottak magyarul és angolul.
„Ez az a terület az, ami a kutatói álmokat be tudja teljesíteni… Nemcsak megbecsülést, de innovatív, tudásintenzív, hozzáadott értéket is ad, ami az emberi civilizáció előremenetelét segíti.” – mondta Ary Tamás, aki beszéde végén bátorította a diákokat, hallgatókat arra, hogy lépjenek kutatói pályára, mert a világűr még felfedezésre vár.
„Gondolkodjatok, higgyetek, álmodjatok és merjetek!” – buzdította a jelenlévőket.
Pécs város nevében Zag Gábor, alpolgármester köszöntötte és gratulált a nyerteseknek.
„Merjetek nagyot álmodni,
merjetek elindulni abba az irányba, hogy valamit fel akarok találni, és meg akarjátok ezt valósítani… Ez a projekt épp ezt támogatja.” – mondta az alpolgármester, aki hozzátette, hogy őszintén bízik abban, hogy az a projekt, amit a diákok és hallgatók megvalósítottak, az valaminek csak a kezdete, és reméli, hogy ezt folyamatosan tovább fogják fejleszteni, remélve, hogy a kutatói pályát választják majd.
A projekt ötletgazdája és menedszere, Horzsa Gábor felidézte a kezdeti időszakot, valamint visszaemlékezett a PTE kancellára, Decsi Istvánnal és dr. Ferencz Orsolyával, űrkutatásért felelős miniszteri biztossal és országgyűlési képviselővel való találkozását. Beszédében kiemelete a Neumann János Számítógéptudományi Társaság zsűri szerepét, továbbá megköszönte kollégáinak kiváló munkájukat.
A versenyen korosztályonként az első három helyezettet jutalmazták, méghozzá nem is akármivel: az első helyezettek 400 000 forint, a másodikak 350 000 forint, míg a harmadik helyezettek 300 000 forint értékű, kimagasló minőségű számítástechnikai eszközcsomagot vihettek haza.
Díjazottak:
5-6-os korosztály
A csapat olyan részletgazdag és átgondolt projektet dolgozott ki, amely a Holdon való életkörülmények megteremtését célozta meg. Központi elemként a Shackleton-krátert választották, nem véletlenül: ennek földrajzi elhelyezkedése ideális a víz- és energiaszükséglet biztosításához. A csapat komplex megoldásokat kínált az oxigéntermelésre, a növénytermesztésre és a kozmikus sugárzás elleni védelemre – vagyis a túlélés alapfeltételeire.
Az „Idegen civilizáció támadja meg a Földet” témájára épülő számítógépes játék egy igazán összetett és lebilincselő alkotás, amely ügyesen ötvözi az űrkutatás iránti kíváncsiságot a programozás technikai precizitásával. A játék intuitív menürendszere és átgondolt játékmenete könnyen befogadhatóvá teszi a komplex történetet és mechanikákat, miközben a licencelt grafikai elemek és hanghatások körültekintő használata magas színvonalat képvisel.
Ez a projekt kreatív és innovatív módon közelíti meg a Mars-bázis megépítését, miközben a háztartási hulladékok újrahasznosításával erős fenntarthatósági üzenetet közvetít. A makett részletgazdag kialakítása és átgondolt funkcionális elemei – például az üvegház, a vízkezelő rendszer, a hulladékkezelő egység és az űrközpont – hitelesen tükrözik a marsi környezet kihívásait, miközben gyakorlati megoldásokat is felvázolnak a távoli bolygón való élet fenntarthatóságára.
7-8-os korosztály
A csapat egy százéves távlatban gondolkodó, ambiciózus tervet dolgozott ki a Mars élhetővé tételére, fókuszban a Gale-kráterrel, amelyet egy hatalmas búra fedne be. A projekt két merész, innovatív megoldást vizsgál a Mars légkörének helyreállítására: az egyik a bolygó belső hőtermelésének újraindítása, a másik pedig egy elektromágneses pajzs telepítése. A terv részletesen lefedi az életfeltételek megteremtését – az oxigénellátást, a talajhasználatot és az energiaforrásokat –, valamint az emberi kolónia létesítésének lépéseit.
A projekt egy interaktív játék formájában mutatja be az űrhajóban töltött életet és a Föld megtámadásának szimulációját. A csapat a GDevelop motorra építve alkotta meg a fő játékot, amelyet klasszikus játékokkal és saját fejlesztésű 3D modellekkel egészítettek ki.
A csapat egy merész és újszerű projektet álmodott meg, amely hétköznapi emberek számára nyitná meg a Holdon történő nyaralás kapuját. Részletesen kidolgozták a holdi élet feltételeit: védőbúrát az atmoszféra hiánya ellen, megbízható oxigénellátást, speciális ruházatot, élelmiszer- és vízellátást, valamint napenergia-alapú áramforrást. A nyaralók élményeit gazdagítják majd a holdjárós túrák, nullgravitációs versenyek, űrdivatbemutatók és egy interaktív múzeum, amelyek mind egyedülálló programokat kínálnak az idegen környezetben.
9-12-es korosztály
A H.M.C Team „Apollo24” projektje egy kifinomult, gyakorlati választ kínál az egyre növekvő űrszemét problémájára. A csapat egy univerzális, lánctalpas robotbázist és egy programozott drónt alkotott meg, amelyek együttműködve képesek akár szárazföldön, akár levegőben hatékonyan gyűjteni az űrszemetet. A fejlesztés során saját programozású CoDrone és EV3 robotokat alkalmaztak, miközben NASA-adatokkal támasztották alá kutatásukat.
A projekt egy Windows-alapú C# alkalmazás, amely különféle környezeti paraméterek – például gravitáció, hőmérséklet, légnyomás és oxigénszint – alapján értékeli az égitestek élhetőségét egy egyértelmű pontozási rendszerrel. A program nemcsak precízen elemzi az adatokat, hanem vizuálisan is megjeleníti az eredményeket kördiagramok formájában, miközben az elemzéseket külön fájlokba menti, így könnyen visszakereshetővé és összehasonlíthatóvá téve az adatokat.
Az „Űrkukások” pályamű egy önállóan működő műholdas rendszert mutat be, amely hatékony megoldást kínál az űrszemét begyűjtésére. A rendszer kamerák és lézeres érzékelők segítségével azonosítja a törmeléket, majd elektrosztatikus hálóval gyűjti össze, amit ezt követően lefékez, és biztonságosan a légkörbe juttat megsemmisítés céljából. Az energiaellátást napelemek biztosítják, a manőverezést pedig egy ionhajtómű teszi lehetővé, így a megoldás technológiailag megalapozott és innovatív.
egyetemi korosztály
A HÖLD projekt egy eredeti és előremutató megközelítést dolgoz ki a Hold extrém hőingadozásainak kezelésére, különösen a hosszú, dermesztő éjszakai periódusok idején. A csapat egy innovatív hőtároló rendszert tervezett, amely a helyi regolitot és napenergiát hasznosító kollektorokat használ, miközben a regolit porózus szerkezetét argongázzal töltik meg, hogy hatékonyabb legyen a hőátadás.
A projekt egy farmakológiai módszer fejlesztését célozza, amely az űrkörnyezetben élő űrhajósok izomtömegének növelését szolgálná. A pályamunka szilárd tudományos alapokon nyugszik, és megbízható forrásokat használ, ám a bemutatott módszer jelenleg még elméleti síkon mozog. Az ötlet izgalmas és nagy lehetőségeket rejt, gyakorlati alkalmazás előtt szigorú klinikai validációra van szükség.
A projekt egy komplex számítógépes játék fejlesztése.
Közönségdíjas: TAMASO
A TAMASO csapat egy innovatív okosruha-koncepciót dolgozott ki az űrutazás során fellépő izomtömeg-csökkenés elleni küzdelemre. A testre simuló ruha beépített szenzorai érzékelik a mozgás irányát, majd az ellenkező izomcsoportot ellenállással stimulálva aktív edzést biztosítanak, így segítve megőrizni az izomerőt súlytalanságban is.
Gratulálunk a díjazottaknak!
Ha érdekel a világűr, keresd fel bátran a HUNIVERZUM: Magyarok a világűrben interkatív élményközpontot a Millenárisban, mely október 31-ig meglátogatható.
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai Igazgatóság 2020.