Két pécsi egyetemista ötletéből kiindulva erősödik az ország virológiai védelme

A koronavírusra adott immunválaszt mérni tudó eljárást és készüléket hozott létre a RoLink Biotechnology Kft. és a Pécsi Tudományegyetem. A találmány nemcsak a koronavírusok megértéséhez járul hozzá, de a vakcinagyártáshoz és az immunválasz méréséhez is alap. A rendhagyó találmányokról február 7-én a PTE Szentágothai Kutatóközpontjában tartott sajtótájékoztatót dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Jakab Ferenc professzor, a PTE rektorhelyettese, egyben a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője, valamint az ötletet végigmenedzselő startup, a RoLink Biotechnology Kft. tagjai, dr. Hetényi Roland és dr. Hanna Dániel.

Segítőkészségből startup
Két hatodéves orvostanhallgató - dr. Hetényi Roland és dr. Hanna Dániel - azon gondolkodott 2020-ban, hogyan járulhatnának hozzá a koronavírusjárvány elleni küzdelemhez. Támadt egy ötletük, mely a vírus és az arra adott immunválasz mérhetőségét célozta. Ezzel felkeresték dr. Jakab Ferencet, aki azóta a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője lett. A szakember látott az elképzelésben fantáziát, és bevonta a Innovációs és Technológiai Minisztériumot a folyamatba. A fiatalok megalapítottak egy startup vállalkozást, melyet az ötletükre építettek.
Két éven át dolgoztak a projekten, amihez nemcsak anyagi támogatásra, de kapcsolati hálóra, mérésekhez és gépekhez való hozzáférésekre is szükségük volt. Az eredmény  olyan, az alapkutatásokhoz sorolható felfedezések sorozata, melyek milliméterekre vannak a  társadalmi hasznosíthatóságtól.

Előremutató találmányok
“A két év alatt 150 kísérletet végeztünk, 125 vérmintát használtunk fel, 25 tudós működött közre a  projektünkben. A célunk az volt, hogy a vírusra építsünk, de úgy, hogy az ne fertőzzön - kevés helyen lehet ugyanis aktív koronavírussal dolgozni. 2021 februárjában sikerült bizonyítanunk a VNL-ral közösen, ötfajta eljárással megerősítve, hogy

a koronavírust inaktiválni lehet, mégpedig mindössze 30 másodperc alatt. Már önmagában ennek  számos alkalmazhatósági lehetősége van.

Létrehoztunk egy UVC-kamrát és egy Picurnak keresztelt készüléket, melyre szabadalmat is benyújtottunk - reméljük, sikersztori lesz” - mondta el dr. Hetényi Roland.  A projekt során a kutatóknak UVC fény segítségével sikerült a koronavírus örökítőanyagát úgy inaktiválni, hogy a vírust szerkezetében nem károsították, így nyílt lehetőség arra, hogy a koronavírus által az emberi szervezetben kiváltott folyamatokat tanulmányozni tudják. A PTE Virológiai Nemzeti Laboratóriumának szakemberei mind a wuhani, mind a delta variáns esetében bizonyították az inaktivációs hatást. Dr. Hetényi Roland hozzátette: “Annak érdekében, hogy a COVID-19 által kiváltott immunválaszt pontosan mérni lehessen, a koronavírust a lehető legtisztábban kellett előállítani. Ez még a nagy vakcinagyártók számára sem egyszerű. Közel fél év kemény munka volt, de mára sikerült 96%-os tisztasággal előállítani, 30 perc alatt.

Az inaktivált, tisztított vírus világszinten érdekes termék lehet”

- húzta alá dr. Hetényi Roland, aki arról is beszélt, hogy a vírusra adott immunválasz kimutatásának technológiáján is sikerült javítani és újítani - a projektnek ezt az ágát is a VNL-ral fejlesztik tovább. Céljuk nem kisebb, mint Magyarország virológiai védelmi képességeit fejleszteni.

“Komoly előrelépés ez a mai a covid-kutatás terén, de ez a jövőben több, más kórokozóra is alkalmazható, így könnyebben fel tudunk készülni bármilyen olyan  újabb fertőző betegségre, mely sajnos nagy valószínűséggel érinteni fogja a lakosságot”

- húzta alá Jakab Ferenc.

A társadalom számára is hasznos kutatások
“A kormány 2018-ban gondolta újra a kutatás-fejlesztést, és látta be azt, hogy a közepesen teljesítő akadémiai és ipari szféra között nincsenek számottevő együttműködések. Feladatköröket és igényeket határoztunk meg, újraszabtuk az intézményeket, megdupláztuk az innovációs forrásokat. Ekkor jött a covid” - mondta el  dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, majd leszögezte: “Amit Magyarországon felülről kellett kezdeményeznünk, a járvány hatására magától elindult. Egy hónap alatt 100 pályázat érkezett a covid különböző területeinek megoldására. A cégek akadémiai területtel való együttműködéseire 2020 márciusa és 2021. február között 20 milliárdot fordítottunk. A covid azt hozta magával, amit szerettünk volna elérni : a két szféra együttműködését.” A PTE és a RoLink Biotechnology Kft. közös munkája bizonyíték az egyetemi ökoszisztéma és a biotechnológiai ipar hatékony együttműködésére, amely a hazai kutatás és innováció sikeres modelljének tekinthető - emiatt is látogatott el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a projektzáróra.

“A covid sok bajt és szenvedést okozott, de ugyanennyi jó is történt miatta - ha más nem, akkor az, hogy a tudományos élet felpezsdült ezen a területen, a kutatók összefogtak, és  kinyílt a lehetőség a céges együttműködések előtt is, a gazdasági/társadalmi hasznosítás, a közjót szolgálata jegyében. A RoLink Biotechnology Kft.-vel való munka ilyen. A céges együttműködések folyamatos erősítése fontos lesz a jövőben is. Cél kell, hogy legyen az, hogy

a tudást a laboratóriumon kívülre vigyük és hasznosítsuk is” 

-mondta el dr. Jakab Ferenc.

A projekt a „COVID-19 Diagnosztika és Terápia – egyesített platform megközelítés” című, 2020-2.1.1-ED-2020-00100 számú pályázat keretében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásából valósult meg, 127 millió forint felhasználásával.