(Majdnem) A teljesség felé

Ötven évre visszamenőleg hozza nyilvánosságra a Svéd Királyi Akadémia azt, hogy anno kiket jelöltek Nobel-díjra. Ezekből az aktákból derült ki, hogy

Weöres Sándor pécsi költő és könyvtáros 1970-ben és 1971-ben szerepelt a kilencven várományos között.

Felterjesztője mindkét alkalommal a Hollandiában élő Kibédi Varga Áron irodalomtörténész volt, akinek irodalmi munkásságára óriási hatással volt Weöres költészete.

Weöres 1933 őszén iratkozott be a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átment a bölcsészkarra (földrajz–történelem szakra), végül filozófia–esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt megalapította az Öttorony – Pécs jelképe – folyóiratot. 1941-ben a Városi Könyvtár megszervezésével és vezetésével bízták meg.
Ami a Nobel-díjat illeti: végül 1970-ben Szolzsenyicin, 1971-ben pedig Pablo Neruda kapta az elismerést.
Napjainkig mindössze két magyar állampolgár kapott Nobel-díjat: Szent-Györgyi Albert 1937-ben "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért", és Kertész Imre írói munkásságért, amely "az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".
Pécsi vonatkozás még, hogy 2021-ben az orvosi-élettani Nobel-díjat Julius David kapta, aki Szolcsányi János professzorral együtt az erős paprikából kivont kapszaicin fájdalomcsillapító hatását kutatja.