Más mozgástér: modellváltás az egészségügyben

Törvénymódosítás értelmében július elsejével három kisebb városi kórház integrálódik a PTE Klinikai Központhoz. Hogyan zajlanak az egészségügyi átalakulások az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (UQA), mint fenntartó égisze alatt működő Klinikai Központban? Dr. Bódis Józsefet, az UQA elnökét kérdeztük a részletekről.

Mely kórházak érintettek a PTE Klinikai Központhoz való integrációban?
A szigetvári, a komlói, a mohácsi városi kórházak. Ugyanakkor tudjuk, hogy a közeljövőben várhatóan a siklósi is hozzánk kerül. Az UQA ebbe a körbe tervezi integrálni a Harkányi Kórházat is, mely az alapítványhoz került annak megalapításakor. Célszerűnek tartanánk ugyanis azt, hogy az összes hozzánk tartozó egészségügyi intézményt egy rendszerben menedzseljük.

Azt kell elérnünk, hogy a lakosság azt érezze ennek a megyének a legtávolabbi zugában is, hogy amikor szüksége van rá, korrekt és minőségi orvosi ellátást kap, és ott, ahol ez rendelkezésre áll, rendszerszinten menedzselve.

Azt nem ígérhetjük, hogy az átmenet teljesen zökkenőmentes lesz, de – természetesen az oroszlánrészt vállaló Klinikai Központtal együtt –ezen vagyunk. Egyfajta modellváltásban kell itt is gondolkodni, mely meg kell, hogy haladja az eddigi kórházi struktúrát.

Dr. Bódis József a 2023-as Semmelweis Napon, díjazottként

Milyen állapotban vannak az integrálódó kórházak? Az integráció hozadékaként változik-e a profiljuk?
Azt tudni kell, hogy mindegyik kórház nagyon komoly humánerőforrás-problémákkal küzd: osztályokat zártak be vagy készültek bezárni. Nyilván ez nem orvosolható egyik pillanatról a másikra – az integráció rendszere kell, hogy biztosítsa a korrekt és korszerű betegellátást, annak különböző szintjeit, és az ahhoz szükséges humánerőforrást.

Két nagy hibát tudnék elképzelni: az egyik, hogy minden úgy megy tovább, ahogyan eddig volt; a másik, ha bezárnánk ezeket a kórházakat.

Nyilván lesznek olyan ellátások, melyek nem helyben, hanem a pécsi központban valósulnának meg. Viszont a rövid idejű, kisebb beavatkozásokhoz nem szükséges például a Klinikai Központ robotműtője, hiszen azokat helyben is el lehet végezni - ráadásul a legtöbb hozzánk csatlakozó kórháznak meg is van ehhez a megfelelő infrastruktúrája és műszerezettsége. A kórházak felmérése elkezdődött, profi csapat tekinti át a jelenlegi helyzetet és profilokat, ezután tudjuk meghozni a végső, mindenki szempontjából legoptimálisabb döntéseket. Az a fontos, hogy a lakosság érdekeit végig szem előtt tartsuk!
Ami már most biztos: mindegyik integrálódó kórházban szükség van egy Sürgősségi Osztályra, és az ennek hátterében álló belgyógyászatra és sebészetre, nőgyógyászatra mely az akut ellátást igénylő betegeket ellátja és/vagy menedzseli. Ha egy beavatkozás komoly műszerezettséget, diagnosztikai hátteret és szakértelmet igényel, annak a Klinikai Központ különböző klinikáin kell történnie. Ugyanazon protokollrendszer szerint fogunk dolgozni minden kórházban és klinikán, így lehetséges lesz, hogy egy beteget helyben - mondjuk Siklóson vagy Mohácson - készítenek elő, majd a pécsi klinikán elvégzik az igényelt specifikus beavatkozást, és mihelyt a beteg állapota megengedi, visszatérhet szűkebb pátriájába, hogy saját környezetében történjék az utókezelés és a rehabilitáció.

A KK-nak óriási munkája és felelőssége lesz abban, hogy a komoly ügyeket centralizálják, de részben a klinikák túlterhelésének elkerülése érdekében megszabják, milyen műtéti szintig maradjon helyben az ellátás, mely esetekhez szükséges a központból odautazó teamet biztosítani, illetve melyeket vállal át az adott klinika. Hangsúlyozom: mindehhez komoly menedzsmentre lesz szükség.

A betegutak is meghatározók. Úgy tudom, a Klinikai Központnak vannak ezekkel kapcsolatban elképzelései, és egy teljes csapat dolgozik e kérdéskör megfelelő megoldásán is.
Mondok egy példát a saját szakterületemről: nagy hiba lenne, ha például Mohácsról vagy Szigetvárról az ún. kis műtéteket (például laparoszkópiás beavatkozásokat) behoznánk Pécsre, a klinikára. Ott lesz egy nap vagy több, amikor kimegyünk a helyszínre egy profi team-mel, és minden szükséges beavatkozást elvégzünk - az egynapos ellátások jelentősége meg fog erősödni. Ráadásul a legtöbb érintett kórházban vannak műtők, kár lenne ezt nem kihasználni.

Mit jelent gazdasági szempontból az integráció a PTE számára? Ellentmondásos, de milliárdos összegekről olvasni a sajtóban e kapcsán. Mekkora mínuszt kell, hogy átvállaljon az egyetem?
Nulla mínuszt vállalunk át. Egy integráció abban a pillanatban megbukik, ha nem előzi meg konszolidáció. Komoly és biztató tárgyalásokat folytatunk erről.
A modellváltás révén ezek az intézmények a mi tulajdonunkba kerültek, ám jelenleg kuratóriumi elnökként mindössze javaslatokat tudok megfogalmazni: az egészségügyi ellátás finanszírozása ugyanis az OKFŐ–NEAK–PTE KK háromszögben valósul meg. Ugyanakkor ne feledjük, hogy mindez az egész egyetemi gazdálkodás egyik legnagyobb elemét jelenti!
Skizoid helyzet ez. Emiatt

azt szeretnénk elérni az első pillanattól kezdve, hogy a modellt váltott egyetemekhez kötődő egészségügyi ellátó rendszernek olyan jellegű finanszírozási keretszerződése legyen, mint amilyet az oktatás és kutatás területén bevezettünk.

Ez az utóbbi területekre vetítve a korábbiakhoz képest több mint duplaannyi forrást jelent, amit a teljesítményünktől függően tudunk elhozni.

Milyen előnyökkel jár a kórházintegráció a PTE számára?
A medikusok gyakorlati lehetőségei kibővülnek, ez kétségtelen. Másrészt a fiatal orvosok előbb jutnak majd ahhoz a lehetőséghez, hogy élesben tudják művelni a szakmát – persze csak akkor, ha erre már kellően felkészültek, és minden szempontból készen állnak. A klinikán begyakorolják, és amint önállóan tudnak elvégezni bizonyos beavatkozásokat, ezekbe a kórházakba is eljárhatnak dolgozni. A Klinikai Központ nagyon vonzó a végzettek körében, szerencsére jelentős az utánpótlás. A területi bővülés miatt nagyobb beteganyag áll rendelkezésre, ami a fiatal pályakezdőink fejlődéséhez hozzá tud járulni. Biztosan lesz olyan is, akinek megtetszik egy-egy város, és huzamosabb ideig ott akar maradni, esetleg letelepedni. Más mozgásteret jelent ez mind a Klinikai Központ, mind az egyének számára. Hozzá kell tennem azt is: az integrációban érintett kórházakban sok olyan szakember dolgozik, aki alumnink, tehát a PTE-n végzett, és sokan eleve Pécsről jártak ezekbe az intézményekbe ügyelni, rendelni – sok tehát a személyes, jó kapcsolat.

A kisebb kórházak modellt váltott egyetemi központokhoz rendelése országos tendencia?
Abszolút.

A modellváltás előkészítése alatt törekedtünk is arra, hogy az orvosi-egészségügyi képzéseket folytató felsőoktatási intézmények részeként működő klinikák egyetemi tulajdonokba kerüljenek. Úgy gondolom, ez az integráció ennek folyománya.

Ha már egészségügyi átalakítás... Más finanszírozási rendszer szerint működő kórházat nem tervez az UQA? Jogi lehetősége akár egy magánkórház létrehozására is adott lenne.
Valóban

felmerült, hogy hozzunk létre egy, a PTE-n belül működő magánklinikát, minden profillal.

Úgy gondolom, hogy az a tudás, mellyel a PTE Klinikai Központja rendelkezik, szépen tudna e keretek között is érvényesülni. A cégcsoport, mellyel a megvalósítást tervezzük, nyitott erre, a tervek már el is elkészültek. A konkrét szerződéskötés a közeljövőben várható, így további részleteket csak azután fogok tudni megosztani.