Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium

6,304 milliárd forintos projektbe vág bele a Pécsi Tudományegyetem tíz konzorciumi partnerrel. Ez

a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium (MENL), mely a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium és a Virológiai Nemzeti Laboratórium után immár a harmadik kiemelt országos szintű szervezet, mely PTE-s vezetéssel járulhat hozzá Magyarország fejlődéséhez.

A MENL hivatalos alapjait június 17-én rakták le a PTE Műszaki és Informatikai Karán.

“Átszerveződések zajlottak le a minisztériumok szintjén, ám ez nem érinti azt a kordiális kapcsolatot, ami eddig kialakult” - mondta el dr. Miseta Attila rektor, aki a modellváltásban rejlő lehetőségeket hangsúlyozta. “Egyre többen ismerik fel az új működési forma által teremtődő esélyeket, de ez nem egy lefutott folyamat, hiszen vannak kihívások is. Ezek egyike az egyetem a város és a régió gazdasági felemelkedésében vállalt szerepe, ami nemcsak attitűdváltást követel a PTE részéről, de szorosabb kapcsolattartást is a döntéshozókkal.” - mondta el a PTE első embere.

Nemzeti kontextus
Az eseményen Palkovics László a MENL kapcsán Magyarország energia rendszeréről beszélt. Az nyilvánvalóvá vált: a fokozódó klímaválság mellett a covid-járvány és az orosz-ukrán háború miatti energiaválság és -ellátás is katalizálja, hogy Magyarország a jelenleginél korszerűbb, környzetbarát és kiszámítható energiarendszereket alkalmazzon. A MENL megalakulása nem is lehetne időszerűbb.

A jelenlegi kihívások között a - részben az iparosodásnak is köszönhető - energiaigény- növekedést emelte ki a miniszter, továbbá az energiaszuverenitást, az emelkedő energiaárakat, az energiahatékonyságot, a villamos hálózatok fejlesztésének szükségességét, a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontokat és az innovatív technológiák alkalmazását.
Palkovics László azt is elmondta:

Magyarország 2050-re tűzte ki a teljes klímasemlegességet, ám szerencsére a vállaltnál is lényegesen gyorsabban halad az energia- és klímapolitikai célkitűzések teljesítésében.

A kihívások és kezelésük módjai kapcsán kitért az energiahatékonyság növelésére - egyebek között az ún. Kádár-kockák energetikai felújítását is említette (ezzel kapcsolatban a PTE MIK-nek volt egy projektje 2019-ben a Solar Decathlon verseny alkalmával, és jelenleg is egy energiatakarékos épülettel méretik meg magukat az idei versenyen- a szerk).

Említette a hazai energiatermelés növelését is: ennek kapcsán elmondta, hogy Paks I. 2037-ig biztosan folytatja működését, de Paks II-re is szükségünk lesz.

Utalt arra is, hogy a Mátrai Erőmű működése is szükséges, ám át kell alakítani gázhidrogén/hidrogén erőművé, és további megújuló energiaforrásokkal is meg kell erősíteni.
Palkovics László beszélt a geotermikus energia lehetőségeiről is: ennek technológiája költséges, emiatt nem fókuszáltak rá korábban, ám most megéri egy hosszú távú stratégiát kidolgozni. “A teljes geotermikus vagyon Magyarország éves primér energiafogyasztásának százezerszerese” - hívta fel a figyelmet Palkovics László.

Vannak olyan energiahordozók is, melyek kapcsán az EU-nak és Magyarországnak is szüksége van saját, belső forrásokra - ezeket tárja fel a körvonalazódó ásványianyag-gazdálkodási stratégia.

Kedvezőbb feltételek az egyetemeknek
A nemzeti tervek átfogó ismertetése után dr. György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára lakonikus, ám annál figyelemreméltóbb beszéddel követte Palkovics minisztert. Leszögezte:

a felsőoktatás finanszírozását 210 milliárdról 400 milliárdra emelik; a Pécsi Tudományegyetemre fordított eddigi 20 milliárdot 42,6 milliárdra emelik, valamint a következő 5-8 évben 270 milliárdot fordítanak majd infrastrukturális fejlesztésekre az egyetemeken.

“Hogy miért?” - tette fel a kérdést dr. György László, majd így válaszolt:

“Hogy a láthatóan veszélyes és változó világban magyar értékeinket, életmódunkat kiszámíthatóan fent tudjuk tartani.”

“Fontos megőriznünk a munkához való viszonyunkat” - emelte ki, utalva arra, hogy a jelen újabb és újabb munkákat tüntet el és egyben újabb és újabb munkákra lesz igény, utóbbiak pedig az élvonalbeli technológiákhoz kapcsolódnak.

“Emiatt is fontos, hogy rugalmas és a kihívásokra gyorsan reagáló legyen a képzés Magyarországon”

- szögezte le. Rendezni kell továbbá a pénzügyi alapokat, a gazdasággal való szoros együttműködést - intette a jelenlévőket az államtitkár. Említette a demográfiai fenntarthatóság kérdését is. Elmondta: a családtámogatási rendszert nem változtatja a kormány, mert csak így lehet lehet támaszkodni a juttatásokra és családot tervezni.
Végül a környezetvédelmi és a társadalmi fenntarthatóságot emelte ki. Utóbbi kapcsán azt is felidézte, hogy a Pécsi Tudományegyetem elsőként csatlakozott a Tanítsunk Magyarországért! programhoz is, mely a társadalmi mobilitás elősegítését, a lemaradottak felzárkóztatását segíti.

MENL
A „Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium” című projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, két fő tématerülettel foglalkozik, amelyek a hidrogén technológiákra és a szén-dioxid hasznosítására fókuszáló programok.

A kutatások részleteiről dr. Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa beszélt, aki külön kitért arra, hogy a dekarbonizációs folyamatokat a legjobban úgy tudja a most felálló MENL segíteni, ha a megfelelő technológiai hátterek körvonalazása előtt nem köteleződik el egy speciális megoldás mellett. Arra is utalt, hogy

a leendő környezetkímélő megoldásoknak illeszkedniük kell a már meglévő energetikai infrastruktúrákhoz, és a társadalom tagjai számára is elfogadhatónak kell lenniük.

A MENL tagjai:
Pécsi Tudományegyetem (a konzorcium vezetője)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
Debreceni Egyetem,
Energiatudományi Kutatóközpont,
Miskolci Egyetem,
Neumann János Egyetem,
Pannon Egyetem,
Szegedi Tudományegyetem,
Széchenyi István Egyetem,
Természettudományi Kutatóközpont.