"Minden magyar számíthat ránk, és mi is számítunk minden magyarra!"

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) a „Múltból a Jövő felé – A modernkori pécsi felsőoktatás első száz esztendeje (1923–2023)” című centenáriumi programsorozata keretében a PTE Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar Anglisztika és Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, a PTE Diaszpóra Projekt Hálózatával karöltve „Diaszpóra2023 – Határtalan közösségek” címmel nemzetközi konferenciát szervezett 2023. május 4−6. között. A konferencia megnyitóját csütörtök délelőtt tartották a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának Székházában.

Ünnepélyes köszöntőjében Fedeles Tamás oktatási rektorhelyettes, a Centenáriumi Programirányító Bizottság elnöke elmondta: „Nemzetben gondolkodunk, és mindig is nemzetben gondolkodtunk, nem határokban. Büszke vagyok arra, hogy a centenáriumi programsorozat részeként rendezhetjük meg ezt a magas rangú konferenciát.” Hozzátette, az egyetem 650 éves jubileumi programsorozata kapcsán alakult meg a PTE Diaszpóra Projekt Hálózat, így már ennek a gyökerei is sok-sok évre nyúlnak vissza.

Szili Katalin, a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja, miniszterelnöki főtanácsadó köszöntőjében kiemelte: „Mára eljutottunk oda, hogy valóban fontosak azok a civil hálózatok, melyek összetartják a nemzetet. Ezért az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány is az egyik zászlós hajójának tekinti, hogy

a pécsi egyetem legyen a világ magyarságának képzési és tudományos központja.

Minden magyar számíthat ránk, és mi is számítunk minden magyarra” - hangsúlyozta Szili Katalin.

Lénárd László professzor kifejtette: „A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának elnökeként büszke vagyok arra, hogy Pécs talán legszebb épületében rendezik meg ezt a rangos, háromnapos konferenciát.” Az elnök elmesélte személyes élményét, hogy volt olyan erdélyi rokona, aki

örömkönnyek között mutatta neki büszkén vadonatúj magyar fényképes igazolványát,

amikor azt végre megkaphatta. Ez is mutatja, hogy sok, határon túl élő magyarnak mit is jelent az anyaországhoz tartozás, és a magyarság.

Miseta Attila, a PTE rektora hangsúlyozta, a PTE büszke erre a kezdeményezésre. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben eredményeket is fel tud majd mutatni az egyetem ezen a kiemelt területen. Arról is biztosította a szervezőket, hogy ehhez az egyetem minden támogatást biztosítani fog, lehetőségéhez mérten.

Wolosz Róbert, a PTE BTK dékánhelyettese egy őszinte „vallomással” kezdte: „A szívem hozott ide, én kértem ugyanis, hogy képviselhessem ezen a rangos eseményen a karunkat, mégpedig azért, mert én magam is a magyar diaszpórához tartozom. Szokták mondani: „Az a magyar, aki tud magyarul”. Ezt megerősíthetem: Fontos a nyelv megőrzése, használata.” A dékánhelyettes köszöntője végén egy javaslatot is megfogalmazott, mely szerint

érdemes lenne a magyarság napját is kitűzni, és megünnepelni ezt az életérzést, állami ünnepként, munkaszüneti napként

– ahogy az több más országban már működik saját nemzetük ünnepeként.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára előadása felütéseként felvetette: „A nyelv különbözősége vajon meghatározza-e azt is, hogy másképp is gondolkozunk? Az, hogy ennyi Nobel-díjasunk van, ennyi kreatív magyar van, ezek mind-mind összekapcsolnak bennünket. Ezek kovácsolnák minket nemzetté!” Ezt követően rátért arra a kérdésre, hogy vajon ma milyen állapotban van a magyar diaszpóra? Aláhúzta: „Nemzetstratégiai célokat a háború okozta nehéz gazdasági helyzetben sem adunk fel! Folytatjuk a nemzetegyesítést a külhoni magyar közösségek megerősítésével.”

Ezt követően visszaemlékezett egy tizenhárom évvel ezelőtti, nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű lépésre: „2010. máj. 26-án döntött az Országgyűlés az egyszerűsített honosítási eljárásról, vagyis a kettős állampolgárságról.

Az akkori döntésnek a mai napig kiható nemzetegyesítő hatása van”

– mondta az államtitkár.

A stratégiai programok kapcsán adott tájékoztatójában elhangzott, hogy közel 100 nemzeti jelentőségű intézmény és program támogatását valósítják meg. A tervezett 900 óvoda és bölcsőde építéséből, felújításából több mint 800 már megvalósult a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár felhívta a figyelmet, kutatások bizonyítják, hogy ahol a gyerekek magyar óvodába járnak, onnan a nagy többségük magyar iskolába iratkozik be –  magyarul tanulnak, képződnek. Így tudják megőrizni nyelvtudásukat, és magyarságukat. Ezért kezelik kiemelt jelentőséggel ezt a programot.  

Elhangzott, hogy sportakadémiákat hoztak létre, támogatják a kiemelt külhoni sportrendezvények megvalósítását. Folytatódik a lovassport újjáélesztése, sőt, az Erdélyi Lovasprogramot Kárpát-medencei szintűvé bővítik.

Végezetül egy új, még most kialakítás alatt zajló programot is bemutatott Potápi Árpád János: a Welcome Office-t, vagyis a „Hazaváró Irodát”. Ez egy új lehetőség azok számára, akik véglegesen vagy ideiglenesen hazatelepülnének Magyarországra. Itt egy helyen, úgynevezett „egyablakos” módon tudnak minden ügyet intézni, a szükséges papírok beszerzésén át akár a munkahely-keresésig.

Az államtitkár előadását követően került sor a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem közötti új keretmegállapodás aláírására. A kontraktust Tonk Márton és Miseta Attila, a két intézmény rektora látta el kézjegyével, és erősítették meg a jövőbeli együttműködésüket egy kézfogással. A két intézmény mind a tudományos, mind a kulturális területen szeretné erősíteni a korábbiakban is gyümölcsöző kapcsolatát.  

A háromnapos konferencia a rendkívűl tartalmas, magas színvonalú előadások és programok után szombaton zárul majd, a Zsolnay Kulturális Negyed megtekintésével.