Mit ér a bölcsész, ha pécsi?

A tavaszi szemeszter indulásával egy időben, február 7-től egy hónapon át láthatók Baracsi Erika festményei az Ifjúság úti aulában.

A Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet professzora, Orbán Jolán interaktív tárlatvezetésre hívta az érdeklődőket az Ifjúság úti BTK-TTK Aulába, ahol február 22-én a nemzetközi hallgatóság előtt zajlott interaktív beszélgetés az egykori mester és tanítványa között. A tárlat hívószavait

a játék, a kreativitás, a színek, a képek, a szemlélet, valamint a szem és lélek

jelentették.

A BTK nem titkolt célja volt, hogy olyan sikeres bölcsész-életpályákat mutasson fel a szemeszter folyamán, amelyek nem kötődnek közvetlenül az eredeti képzéshez, de inspirálóan hatottak az életpálya későbbi szakaszában.

A sorozat első állomása Baracsi Erikáé, akinél a szövegek dominanciáját váltotta fel a vizualitás. Esetében külön figyelmet érdemel, hogy első próbálkozásain még megfigyelhető egy sajátos átmenet: írásközelben maradt ugyan, ám a szövegeket képi elemekkel vegyítette, ezeket játszatta egymással. A „kreatív alkotó” alkotáslélektani szempontból is párhuzamot von az irodalommal: véleménye szerint,

akárcsak a szövegek esetében, egy készülő festmény is elkezdi „írni önmagát”,

olyan többletjelentéssel gazdagodik, amely túlmutat az eredeti megfontolásokon.

Baracsi Erika, a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalom-nyelvészet szakos hallgatóként szerzett oklevelet, majd a végzés után általános iskolában kezdett tanítani, ahonnan négy év után váltott: újságírással és marketinggel kezdett el foglalkozni. Ezek a lazán egymáshoz kapcsolódó területek álltak össze önálló projektté, amelyből a festészete 2020-ra érett vállalkozássá. Mára növekvő kereslet mutatkozik a munkáira, amelyekre vállalkozást is tudott építeni.

Brandje a „KERATÍV” ott hordozza magában a művész ars poeticáját is: „A színek fontos szerepet töltenek be életünkben. Nem csak szemünket gyönyörködtetik: frekvenciájukkal, rezgésükkel hangulatunkra is hatnak.”

A címadásban is találhatunk irodalomra utaló nyomokat:

a szinesztézia, azaz az érzékelésben felidézett másik szervvel észlelhető érzésekre történő rájátszás kínálja magát,

ha olyan címekkel találkozunk mint a Citrus & levendula, Virágpor türkizben és a Citromfű. Ezeknek a könnyedebb címeknek az ellenpólusán azonban találunk olyan címeket is mint az Atlantisz, vagy éppen a poszthumán diskurzust idéző Robot fosszíliák a jövőből.

„A művészi igénnyel megformált képek funkcionálisan, ízléses dekorációként falakra készülnek.” – mondja Baracsi, és hozzáteszi: „Az alkotófolyamat igazi kihívás, hiszen gyakran már elkészült terekbe kell komponálni a képet a megadott paraméterek alapján. Ezek az alkalmazott irányok azonban alkotáslélektani szempontból egyáltalán nem alsóbbrendűek.”

Baracsi Erika festményei március 7-ig láthatók az Ifjúság úti aulában.