PAB Közgyűlés

A 2023-as PAB Közgyűlésen Freund Tamást az MTA elnökét arról kérdeztük, hogy első, három éves elnöki ciklusában milyen változásokat tudott elérni, hiszen a kutatóhálózat elcsatolása után ingatlanproblémákkal kellett foglalkoznia, majd a COVID-járvánnyal, az energiaválsággal is. Cikkünk második felében Nyitrai Miklóst, az ÁOK dékánját – egyben a PAB ezüstplakettjének 2023-as díjazottját – kérdeztük az ÁOK és az MTA kapcsolatáról.

Milyen a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi helyzete?
Freund Tamás: Az akadémia mára már újra megtalálta önmagát. 2019-ben elvesztettük a kutatóhálózatunkat ezért a küldetésünk hangsúlya részben új programokra helyeződött át, már nem a kutatóhálózatra támaszkodókra, hanem a teljes köztestületre: a kutatóhálózat 3 ezer kutatója helyett a köztestület 18 ezer kutatójára. Az Alumni programunk keretében a kutatóink azt vállalták, hogy volt alma materükbe visszatérnek és egy-egy tudományos előadás megtartásával segítik a pályaválasztást.

Miért érezte ezt fontosnak?
A tudománybarát társadalom kialakulásáért már középiskolában is tenni kell, a tudomány módszertanával meg kell ismertetni a fiatalokat, hogy jobban megbízzanak a tudósokban, a tudósok véleményében, hogy jobban fel legyenek vértezve az áltudományok ellen, ami sajnos a közösségi médiában egyre jobban terjed. Az Akadémia egyik kötelessége, hogy a társadalmat minél szélesebb körben tájékoztassa a mindenkit foglalkoztató kérdésekben, mert ma relatívvá vált mi a hír, s mi az álhír, mi a tudomány, mi az áltudomány. Nem véletlen, hogy

1800 kutatónk jelentkezett ebbe a programba, több mint 200 középiskolában zajlanak a rendezvények.

A hírek között szerepelt egy tanulmányi verseny is.
Igen. Az Alumni program keretein belül egy országos tanulmányi versenyt is meghirdettünk a fenntartható fejlődés kérdéskörében. 3-4 fős csapatok jelentkezhettek rá bármely Kárpát-medencei középiskolából, több mint 700 csapattal indult el a verseny. A második online forduló után eljutottunk a döntőig, ami március 4-én lesz az Akadémia Székházának dísztermében, tíz csapat fog versenyezni a győzelemért.

Miért hirdették meg egy éve az MTA Kiváló Kutatóhely pályázatukat?
Az Akadémia a tudományos minőség, értékrend megtestesítője is egyben, ezt az egyének szintjén már 70 év igazolja az Akadémia a tudományok doktora cím kiadásával. Javaslatomra elindult egy új pályázati lehetőség, az MTA Kiváló Kutatóhely cím megszerzésére alapítottunk pályázati rendszert, itt a különböző egyetemi, volt akadémiai intézeti kutatócsoportok, de akár egész karok is pályázhatnak. Első körben közel 100 kutatóhely vett részt a pályázaton,

95-en meg is kapták a címet.

Ez jelenleg presztízs? Vagy jár valamivel?
Jelenleg presztízs, de az a célunk, hogy minél több előnnyel járjon. Az Akadémián könnyen tudjuk ezt biztosítani, hogy olyan intézmények vagy kutatók előnnyel pályázhassanak a következő pályázatainkra, akik az MTA Kiváló Kutatóhelye címmel bíró helyszínen dolgoznak. Szeretnénk elérni, hogy azok az intézetek, tanszékek, amelyek megszerezték ezt az elismerést, előnyt élvezzenek, ha például egy plusz PhD-státusz odaítéléséről lenne szó az egyetemen. A Rektori Konferenciát és a Kormányt is megkerestem már, Csák miniszter urat próbálom meggyőzni arról, hogy az értékelésünk alapján részesítse előnyben az intézményeket.

Nyitrai Miklós, a PTE ÁOK dékánja nyerte el 2023-ben a PAB ezüstplakettjét. A díjazottat arról kérdeztük, milyen a kapcsolat az ÁOK és az MTA között.

Nyitrai Miklós: Az MTA a magyar tudomány őre, az alájuk betagozódó rendszernek része az orvoskari kutatási hálózat is. Az MTA támogatott kutatóhelyeket finanszíroz, kutatócsoportjaink tagjai együttműködnek akadémiai finanszírozású kutatóintézetekben dolgozó kutatókkal. Számunkra presztízs az, ha a kutatóink megszerzik az Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

Az ÁOK-án folyó kutatások inkább nemzetközi kapcsolatrendszerrel folynak, főleg angol nyelven.
A kutatás ma már szinte mindig angol nyelven folyik, még akkor is, ha magyar kutató magyar kutatóval működik együtt, a szélesebb körű elérhetőség miatt angol nyelven publikáljuk az eredményeket. A tudományban nem szoktunk határokat húzni, sem a diszciplinákban, sem az országok között. Azt hogy kivel dolgozunk együtt, ma már nem attól függ, hogy ki hol lakik. Ha a szomszéd szobában dolgozó kutató tudására van szükségünk, akkor a szomszéddal működünk együtt, ha Dél-Afrikában, Alaszkában dolgozik az illető, akkor vele. Lehet törekedni akár a nemzeti, akár a nemzetközi kapcsolatokra, de valójában a tudomány attól izgalmas és tartalmas, ha a kérdésfelvetés bátor és érdekes, és a megvalósításnak nem szabunk korlátokat. Azzal dolgozunk együtt, aki a legtöbbet tudja hozzátenni a témához.

A Magyar Tudományos Akadémia mit jelent az ÁOK életében?
Az egyetemek tudáskoncentrációban jelennek meg a társadalom életében, a tudásközpontok központja az MTA. Nem elsősorban az oktatásban vesznek részt, hanem ők képezik a tudáspiramis csúcsát. Az MTA-nak egy hálózat központjaként inspirálnia kell a tudományt és támogatnia. Mindkettő feladatát remekül ellátja.