Pécs zenei élete 1923-tól napjainkig

A Pécsi Tudományegyetem Centenáriumi programsorozatának részeként Pécs zenei élete 1923-tól napjainkig címmel rendeztek konferenciát október 14-15-én a Művészeti Kar Liszt Ferenc Hangversenytermében, melynek előadásai az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözése óta eltelt időszak, az elmúlt 100 esztendő jelentősebb zenei eseményeit elevenítették fel.

A konferencián ünnepi beszédet mondott Felföldi László megyéspüspök, az esemény védnöke: „Azt gondolom, ha ma megnézzük az életünket, a világot, a társadalmat, a családot, a közösségeket, akkor azokból legjobban a dallam, a harmónia, a zene hiányzik. Édesapám még dalolt a kertben. Régen, amikor összejöttek az emberek, még dalolásztak. Volt a közösségeknek dallama, üzenete” – húzta alá püspök úr, majd köszönetet mondott a konferencia szervezőinek, mert mint mondta, együtt

fényt, gyertyákat tudunk gyújtani a szívekben, a lelkekben.

Kiemelte, hogy a mai fiatalságban már látható az elmozdulás a modern zenétől a dallam, a harmónia, az ének irányába, mert ezek képesek kitölteni az ürességet, amelyet magukban éreznek. Beszédében idézett II. János Pál pápa 1999-ben Levél a művészeknek című írásából: „Minden igazi művészet a maga sajátos módján az ember és a világ legmélyebb valóságát közelíti meg. Ezért nagyon értékes utat jelentenek a hit horizontján is, ahol az emberi lét és történelem megtalálja teljes jelentését. Épp ezért kellett az igazság teljességének ahogy az Evangéliumokban megmutatkozik a művészek érdeklődését kezdettől fogva fölkeltenie, hiszen ők természetüknél fogva fogékonyak mindarra, ami a valóság belső szépségét kinyilvánítja.”

Köszöntő beszédében dr. Aknai Tamás, a PTE Művészeti Karának egykori dékánja, professor emeritusa egyebek között arról a jelentős intézményteremtő tevékenységről beszélt, amelynek során végül a zenei képzés is helyett kapott a felsőfokú oktatásban, illetve amelynek köszönhetően a Zeneművészeti Intézet 1998-ban integrálódott a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karába. Megemlékezett a nemrégiben elhunyt Sólyom László volt köztársasági elnökről, akadémikusról, egyetemi tanárról, aki gimnáziumi és egyetemi évei alatt is folytatott zenei tanulmányokat, illetve a Liszt kórusban is énekelt: „zongoratanárhoz Bánky Józsefhez járt 1966-ban ide, a Zeneművészeti Főiskola kihelyezett pécsi tagozatára.”
Ugyancsak említést tett Fülep Lajosról, aki lelkész, művészettörténész, művészetfilozófus, esztéta és egyetemi tanár volt egy személyben. „Bár keveset szólt a zenéről, de a művészeti irányzatokat, ágakat, műnemeket olyan metafizikai közegbe tudta elhelyezni, amely

nagyon sokat segít ma is a művészet általános értelmének és jelentőségének a felismerésében

és a feldolgozosában” – emelte ki dr. Aknai Tamás.

A konferenciát dr. Kovács Sándor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusának, a Doktori Iskola tiszteletbeli elnökének előadása nyitotta meg, melyben visszaemlékezett Pécsre kerülésének történetére, az itt töltött időre, emlékezetes tanáraira, mestereire. „Gyönyörű Széchenyi tér, Nádor, Dzsámi, Székesegyház, imponáló sétálóutca – akkoriban még Kossuth nevű ,– Mecsek. A tanárképzőre a felvételi nem sikerült...tragédia – gondoltam. Ám úgy látszik van valamiféle gondviselés: Polgár Marianne lett a zongoratanárom. Vajszívű tanárnak bizonyult, a zongoratechnikámat is rendbe tette, de talán fontosabb, hogy

felébresztette bennem a becsvágyat. Benevezett két versenyre, soha ilyen szorgalommal még nem gyakoroltam” 

– mesélte dr. Kovács Sándor. Tanulmányait később Bánky Józsefnél folytatta, aki 1966-tól kezdődően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatának oktatója, később tanszékvezetője, jelenleg a PTE Művészeti Kar Zeneművészeti Intézetének professzor emeritusa, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett zongoraművész. „Néha elgondolkodom, mi lett volna, ha pár évvel később végzi a Zeneakadémiát. Nemzetközi karriert csinált volna?Azt hiszem, igen. De az ő idejében erre még nem volt sok lehetőség. Lemez, CD felvétele is gyalázatosan kevés van. Én mindenesetre nagy hálával tartozom neki” – mondta dr. Kovács Sándor.

Az eseményre tudományterülettől függetlenül vártak oktatókat, doktoranduszokat és hallgatókat egyaránt, hiszen a kulturális gyökerek, kutatói, alkotói és előadóművészi életutak, események, tanulmányok, a zenei oktatás mérföldkövei együttesen alakították ki azt a közeget, amely a mai Pécs színes zenei életéhez vezetett.
A konferenciára társadalmilag felelős tudományos témákban vártak előadókat, akik a városban felhangzó zenés színjátékok, operaelőadások, kamara- és szimfonikus koncertek, egyházi vonatkozású hangversenyek és zenei előadások változatos szempontú esettanulmányaival tudtak kapcsolódni a konferencia fő témájához.

A kétnapos konferencia részletes programja, az előadók névsora, illetve előadásaik címe itt érhető el.