Skill labor 1700 négyzetméteren

Magyarország legnagyobb, európai szintű skill laborját adták át november 20-án a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. A létesítmény több, mint kétmilliárd forintba került, és a legkülönbözőbb manuális diszciplínákat vonultatja fel, vagyis a lehető legtöbbféle szimulációs helyzetben gyakorolhatnak a jövő orvosai annak érdekében, hogy mire élő, érző páciens gyógyításába kezdenének, megfelelően felkészültek legyenek. 

Ultramodern szimulációs központot szeretett volna magáénak tudni a pécsi orvosképző hely: 2015 óta működött is egy ilyen létesítmény a régi főépület 4. emeletén, 280 négyzetméteren. Most ezt több, mint meghatszorozta az intézmény: nemcsak területét, de felszereltségét tekintve is. Helyet kapott benne egyebek között egy tanműtő, egy virtuális és kiterjesztett valóság technológiákat felvonultató tanlabor, fogászati oktatótermek, sőt, egy műveleti medicinához kapcsolódó részleg is. Az új labor oktatási tartalmak lejátszását és rögzítését is támogatja, emiatt a digitális tananyagfejlesztést is megkönnyíti.

„Egy álom vált valósággá”

- mondta el dr. Miseta Attila rektor, aki elmesélte: a kezdetekben kari alapokon megvalósuló első, a mainál kisebb Skill labor létrehozáshoz dr. Rendneki Szilárd és dr. Maróti Péter egész Európát bejárva kerestek megfelelő mintákat és jógyakorlatokat.

A szimulációk miatt esetleg aggódókat is megnyugtatta: „Az orvosképzés elképzelhetetlen a személyes jelenlét nélkül, a hivatás gyakorlása is - legtöbb esetben (dr. Miseta a laboratóriumi diagnosztika területén dolgozik - a szerk.) -  folyamatos kommunikáció zajlik a páciensekkel. Hálás vagyok mindazoknak, akik a forrásokat biztosították - Magyarország kormányának és az Európai Uniónak - de azoknak is, akik a munkájukkal járultak hozzá ahhoz, hogy ez az új labor létrejöhessen.”

„Úgy erősödik a magyar felsőoktatás, mint az eredeti skill lab, ami meghatszorozódott” - kezdte beszédét Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár. Hozzátette: „Ma 42 000 nemzetközi hallgató tanul Magyarországon, közülük 12 ezer orvos- egészségügyi tanulmányokat folytat.” A gyakorlatorientált képzés fontosságát hangsúlyozva aláhúzta: „Itt a „gyár” be van építve, itt van a klinika, ami a gyakorlattal összeköti a képzést. Ez egyedülálló a világon!” Kiemelte a felvételi rendszer változásait is:

„A 2024 szeptemberében induló képzések esetén már az intézmények dönthetnek bizonyos pontokról. Így az orvosképzést illetően mind a 4 magyar egyetem bevezeti a szóbeli vizsgát is. Pécsi kezdeményezésére pedig elismerik egymás szóbelijét is, így válunk orvosképző nagyhatalommá.

A célunk az, hogy 2030-ra legyen legalább egy olyan felsőoktatási intézményünk, mely a világ TOP 100 legjobbjának egyike” - mondta el az államtitkár.  

„Az ÁOK képzései - bár nyilván megfelelő elméleti háttér is szükséges hozzájuk - a leginkább gyakorlatorientáltak. Legyünk őszinték, ez duális képzés, bár még nem kapta meg ezt a címet” - mondta dr. Bódis József, a PTE-t fenntartó UQA elnöke. Felidézte, hogy például  a nőgyógyászat területén voltak időszakok, amikor - hogy szöveten tudjanak gyakorolni - a vágóhídról kaptak ehhez anyagot. Az invazív beavatkozások mellett a későbbiekben a robotkészülék is megjelentek a módszertanban. Hangsúlyozta: “Fontos ez az irány is, főleg az erősödő betegjogok miatt. De

meggyőződésem, hogy ez egy átmeneti állapot, hamar ki fogjuk nőni.

A kétmilliárdos forrás ilyen célokra valóban nem hétköznapi, meggyőződésem, hogy a hallgatóink, orvosaink, de a szakorvosképzésben résztvevők és munkájuk révén a lakosság is profitálni fog belőle.” 

„Mérföldkő a mai, nagyobb dimenzióban, nagyobb célokkal indulhatunk a jövőnek” - mondta el dr. Sebestyén Andor, a PTE Klinikai Központ elnöke. Elmondta, hogy a PTE KK éves szinten másfélmillió járóbeteget lát el, mely az integráció miatt még tovább fog nőni. „A Klinikai Központunk célja,” - folytatta dr. Sebestyén Andor - „hogy a kor lehető legmagasabb minőségi szintjén lássuk el a betegeket. Valójában már most progresszív 4-es szintű ellátásról beszélhetünk, hiszen vannak olyan klinikáink, melyek európai hírértékűek, olyan munkatársakkal és vezetőkkel, akik képességeiket, skilljeiket több évtizedes munka révén fejlesztették. Ez a labor az eljárások átadására is ideális terep lehet.

Ez a skill labor az orvos- és egészségügyi képzések minden vertikuma számára nyereség!”

„Az orvoskar köszönettel veszi ezt a fejlesztést” - húzta alá dr. Nyitrai Miklós, a PTE ÁOK dékánja. Hozzátette: a megvalósítás nem most kezdődött,  a tervek átíveltek a vezetői ciklusokon. Az induláskor Bódis professzor még mint rektor (ma az UQA elnöke - a szerk.), Miseta professzor még mint orvoskari dékán működött közre (ma a PTE rektora - a szerk.). Megemlítette továbbá Decsi István kancellár és elődje (Jenei Zoltán, ma az OKFŐ vezetője- a szerk.) támogatásának fontosságát is. A fejlesztést anno dékánhelyettesként segítő dr. Nyitrai Miklós a szakmai csapatnak is megköszönte munkáját, a kari szakembereken túl a Kancellária csapatának is leróva tiszteletét a kivitelezésben betöltött szerepük miatt. „A tervek nőnek, a pénz inflálódik, nem volt egyszerű dolgunk. De megígérhetem, hogy úgy fogjuk használni, hogy a létrehozásában közreműködők büszkék legyenek rá.” 

A bejárás során pár egységet - ezeket egyébként Pécs leghosszabb folyosója köti össze! - meg lehetett nézni, egyebek között a műtőt, amiben egy „beteg” feküdt. A zöld lepedővel letakart pizsamás figura úgy feküdt ott, ahogy egy pácienset a műtét előtt le kell fektetni: széttárt karjai körül a modern műszerekkel telepakolt, görgethető munkaállomások sorakoztak. A fogászati részen már éppen óra volt - a medikusok láthatóan örömmel és mozdulatról mozdulatra egyre magabiztosabban dolgoztak „betegeik” fogain.