Szociálisan érzékeny építőművész

máj

19

Beküldte
admin

2018-ban érettségizett Gyenis Evelin, aki két sikeres felvételit is tett, ám a MOME helyett a PTE Műszaki és Informatikai Karát választotta, építőművésznek tanul, olyan sikerrel, hogy tehetségnagykövet is lett.

 

Miért jelentkeztél építőművésznek?
Igazából a Pécsi Művészeti Gimnáziumban végeztem tervezőgrafika szakon. Végül több egyetemre is felvételiztem, és mivel mindenhova felvettek, döntenem kellett, hogy melyiket válasszam.

Hova felvételiztél még?
A MOME-ra, meg ide a MIK-re, építőművész szakra.

Mi döntött a PTE mellett? Azért a MOME neve is elég jól cseng!
Pécs egy olyan pont az országban, ahol otthon érzem magam. Ugyanis kb. itt nőttem föl, anyukám Balaton környékén él, a Pécsi Művészeti Gimnáziumba jártam tervezőgrafika szakra.

Akkor tisztában voltál azzal, hova kerülsz, de miért pont építőművész szerettél volna lenni?
Ez az a szak, ami szerintem az építészetet és a művészetet ötvözi. Középiskolában is érdekelt már az építészet, úgyhogy ennek a kettőnek a komponense nagyon izgatott.

Mi az, ami más az építészetben, mint a tervezőgrafikában?
Itt az arculati elemek mögöttesét is ki kell dolgozni. Elsőként az volt a legnehezebb, hogy korábban nem mozogtam építész környezetben, amikor belekerültem az első félévben, sok minden új volt nekem, a képzőművészeti tárgyak nem okoztak nehézséget, a szakmai tárgyak teljesen váratlanul értek.
A matematika képzés milyen volt a Művészetiben?
Erős matematikai alapokkal kerültem ki a gimiből, úgyhogy ez nem okozott gondot. Valóban egyébként nem arra fektetik a legnagyobb hangsúlyt, de nem indultam hátránnyal ezen a téren. Olyan szakmai területekről viszont, mint a tartószerkezetek, nem tanultunk, amiről viszont egy építőipari szakközépben igen, de a művészetiben nekem ehhez nem volt semmi ilyen előképzettségem. A művészetekkel foglalkozó tantárgyak: a festészet, szobrászat, művészettörténet, viszont jól mentek.

És hogyan derült az ki az, hogy tehetséges vagy?
Rengeteg programban részt vettem, például a Hello Wood-on, vagy írtam egy tudományos dolgozatot, terveztem egy építészeknek szóló társasjátékot… Minél több mindenben ki akartam magam próbálni, és ezért egyre több ember kezdte el így kérdezgetni, hogy mi lenne, ha kari nagykövet lennék, mi lenne, hogyha így népszerűsíteni tudnánk az iskolát, meg a kart velem, és igen mondtam. 2019-ben szakkollégista lettem. Részt veszek a „Lakni kell” workshopokon, amit Pécsett minden évben megrendeznek, és itt általában olyan embereknek próbálunk segíteni, vagy olyan embereknek a problémáira szeretnénk felhívni a figyelmet, akik lakhatási problémákkal küzdenek. Tavaly egy hajléktalan szálló falait kellett újragondolnunk, úgyhogy jobban érezzék benne magukat az ottélők, ezért csináltunk egy falfestményt, ezzel is

fel szerettük volna hívni a figyelmet a hajléktalanság problémájára.

És egyébként én ezzel kapcsolatban írtam az idei TDK dolgozatomat.
Mondanál róla néhány gondolatot?
Volt egy tantárgy, aminek keretein belül kellett választanunk egy építészeti problémát, vagy egy építészeti témakört, és ennek kapcsán jött az idei „Lakni kell” workshop is, amihez hozzákapcsolódott a mi témánk, a női hajléktalanság problémája, nyertünk vele egy pályázatot is, és elvittük még a TDK-ra is. Reméljük az országosan is tetszeni fog a zsűrinek.

Amúgy is jellemez téged a szociális érzékenység?
Mindig is foglalkoztattak ilyen témák, csak eddig nem találtam meg a módját annak, hogy komolyabban is foglalkozni tudja vele, de egyébként a szakkollégiumban, illetve a Szolidáris kutatócsoport segítségével már így sikerült belekezdeni.

Azt tudom, hogy már vannak lányok az építészek között is. De milyen az arány?

Kezdjük átvenni az uralmat, ha lehet így mondani, már gépész szakon is van két-három lány,

de az építészeknél most már tényleg egyre a hallgatóknak több mint a fele lány. Programok is futnak azért az egyetemen, hogy népszerűsítsék a lányoknak is ezeket a szakokat, mert műszaki képzés nem mindegyik része szól csak férfiaknak.

És mit csinál egy tehetségnagykövet?
Jelenleg diplomázni készülök, ezért most sokkal kevesebb szerepet vállaltam a kari népszerűsítő programokban. De továbbjutottunk az országos TDK-ra.

És hol tartasz a diplomadolgozattal?
Már az utolsó stádiumban.

Mi a téma?
Zalaerdődre tervezek egy sajtkonyhát, ami ki van bővítve egy ilyen kis tehénfarmmal.

Sajtkonyha?

Igazából ez egy ilyen folyamatszerű építmény.

Első lépésben a tehenekből „kinyerik” a tejet, amit feldolgoznak, majd sajt készül belőle, és a végén pedig ezt meg lehet vásárolni helyben, illetve akár lehet forgalmazni is. És helyben el is lehet fogyasztani, különböző gasztro-estéket is tarthatnak majd itt. Szóval elég komplex dolog.

Meg fog épülni?
Szerintem nem. Hogy őszinte legyek, elég sok pályamunka fog születni arra a településre. Funkciójában általában odaillő dolgokat tervezünk, amik valószínűleg nem fognak megvalósulni. Úgyhogy egyelőre még ilyen fiktív az egész.

Most fogsz végezni, mennyire építed előre a jövődet?
Nyaranta mindig elmentem dolgozni különböző építész stúdiókban, egyrészt a gyakorlatomat is meg kellett csinálnom, másrészt így hasznos tapasztalatokat szerezhettem. A mesterképzést szeretném most elvégzem, és ha jut rá időm mellette, akkor dolgozni is szeretnék.

Olyan terved van már, ami megépült?
Kerítés épült már a terveim alapján. Illetve volt egy családi ház Harkányban, aminek a felújítási tervét én készítettem és szép lett, büszke is vagyok rá.

A tanulás mellett a pályázatokon túl marad még valamire időd?
Gördeszkázni szoktam szabadidőmben, remélem most már erre is jut néhány órám.