„Találjuk ki és valósítsuk meg közösen”

Bódis József professzort aligha kell bemutatni a PTE polgárai számára: az orvoskar alumnusa, 2006-2010 között az Egészségtudományi Kar dékánja, 2010-től a Pécsi Tudományegyetem rektora volt két cikluson keresztül. 2018-tól az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára. Jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára. 2020 szeptemberétől a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium szakmai társvezetője. 2021. augusztus elsején a Pécsi Tudományegyetem fenntartót váltott. Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Kuratóriumának elnöke pedig Bódis professzor.

Rektorként két ciklusban is dolgozott a PTE-ért.
Azóta is figyelemmel kísértem, mi zajlik Pécsen,

nem szakadtam el.

Hetente egy teljes napot szentelek a szakmámnak és a klinikán kívül belefér a tudomány: komoly előrelépés történt például a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban végzett munkánk terén is. Az egyetemi jövőt építő megbeszélések is mindig belefértek az időmbe.

Mennyiben látja másként a pécsi egyetemet felsőoktatási államtitkárként?
Rektorként próbáltam jól pozícionálni az egyetemet. Amikor bekerültem abba a rendszerbe, amitől addig sokat vártunk és kaptunk is, már nemcsak egy intézmény, hanem a teljes magyar felsőoktatás szempontjából kellett gondolkodnom. Bevallom, ez sokkal komplexebb, mint annak idején rektorként tűnt.

Miért tartja fontosnak, hogy a PTE élt a modellváltás lehetőségével?
2017 januárjában a Corvinus Egyetem Felsőoktatási Tudományos Konferenciáján vettem részt, melynek keretében rektorként és a Magyar Rektori Konferencia akkori elnökeként felvázoltam, milyen kitörési pontok állhatnak rendelkezésre a magyar felsőoktatás tekintetében. Az előadásomban megoldásként az alapítványi forma lehetősége is megjelent.
Az anyagot publikáltuk, és természetesen a szaktárcához is eljuttattuk. Palkovics miniszter úr több helyről kapott hasonló felvetéseket, és elindult egy olyan gondolkodás, melynek célja az volt, hogy új dimenzióba helyezze a felsőoktatás egészét úgy, hogy kiküszöbölje azokat a kötöttségeket, amik a napi munkát nehézkessé tették. Úgy gondolom, az akkori brainstorming kikristályosodott, stratégiává vált, mely a modellváltásban manifesztálódott. Mára a Magyarországon felsőfokú tanulmányokat folytatók háromnegyede olyan intézménybe jár, vagy fog járni ősztől, melyek új modell szerint működnek. Mindez persze nem azt jelenti, hogy egy csapásra minden problémát megoldottunk. De olyan lehetőségek nyíltak ki, amelyek korábban nem léteztek, és olyan, a kihívásokra gyorsabban reagálni tudó intézményekké válhatnak a magyar egyetemek, amelyek jobb pozíciót érhetnek el a nemzetközi versenyben is.
Ami a Pécsi Tudományegyetemet illeti: már a 2010-es rektori ciklusom alatt megtapasztaltam, milyen „gúzsba kötve táncolni”, a működést rendkívül sok tényező nehezítette. A 2010-18 közötti időszakban jól tudtuk pozícionálni az egyetemet, és ebben a magyar felsőoktatás kezdetének, a pécsi egyetem megalakulásának 650 éves jubileuma kiemelkedő időszak volt.

A jubileumhoz hasonló nagy lehetőségnek látom a modellváltást:

sokak álltak akkor a jubileumi programsorozat mellé, és közösen elértük, hogy az 1367-es pécsi egyetem alapítás miatt lett szeptember elseje a Magyar Felsőoktatás Napja. Most, az új modell szerint nem lehet más célunk, mint hogy a Pécsi Tudományegyetemet több forráshoz, jobb gazdálkodáshoz, jobb felvételizőkhöz, progresszívebb innovációs eredményekhez, a hallgatókat pedig a lehető legütőképesebb diplomához segítsük. Érdemben ezzel tudunk tisztelegni alapítóink előtt!

A fotó a PTE jubileuma alkalmából kiadott érme bemutatásán készült. Fotó: Csortos Szabolcs
Miért vállalta el a Kuratóriumi elnöki posztot?
Meglepetésként éltem meg a felkérést, és azt gondoltam: ha már ilyesmikről gondolkodtam, vitatkoztam, publikáltam, akkor mutassuk meg a gyakorlatban is, hogy ez egy működőképes forma.
Aktív szerepem lesz, de ahhoz, hogy ez az egyetem progresszíven fejlődővé váljon, nem elég sem a magam, sem a Kuratórium munkája. Ez egy professzionális és közösségi tevékenység kell, hogy legyen. Egyetemi vezetők, gondolkodók és hallgatók nélkül ezt nem lehet megcsinálni. Találjuk ki közösen, hogyan tudjuk optimálisan összehangolni a céljainkat és a forrásokat.

Meggyőződésem, hogy mindehhez sokak együttes gondolkodása és munkája szükséges.

Tudom, és nyilvánvaló, hogy vannak, akik nem hisznek a modellváltás eredményességében, de én őket is szeretném bevonni a vitákba, közös gondolkodásba és a programok megvalósításába. A Pécsi Tudományegyetem olyan egyetem lesz, amit mi együtt, közösen csinálunk. Rektorként is ezt az elvet vallottam, a Kuratórium elnökeként sem gondolom másként.
Egy biztos: források tekintetében egészen más lehetőségeink lesznek. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy az oktatáson, kutatáson és gyógyításon túl az egyetemnek van egy másik küldetése is. A város és a PTE közös lehetőségeivel élnünk kell. A PTE regionális és a határokon át nyúló szinten is komoly potenciállal bír. De először közösen össze kell raknunk egy alapos és előremutató stratégiát, mely mögé a régió szereplői is fel tudnak sorakozni.

Megtartja-e, megtarthatja-e az államtitkári posztot a Kuratórium elnöki széke mellett?
Jogi akadálya nincs annak, hogy államtitkár maradhassak. De ez nem az én, hanem Palkovics miniszter úr döntése, és ő arra kért, folytassam a tevékenységem. Megtisztelőnek tartom bizalmát, elfogadom az érvelését. Munkás időszaknak nézek elébe.

Mit tart a legfontosabb kérdéskörnek, amin amint lehet változtatást javasol majd?
A legfontosabbnak azt tartom, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az átállás. Aztán amint az alapszabályainkat kialakítottuk, induljon el az az érdemi tevékenység, ami az egyetem fejlesztésére, átstrukturálására koncentrál. Alapvetően

meg szeretném tartani az egyetemi autonómia minden lehetséges formáját, úgy, hogy mindez hatékonyabb legyen.

Ami a gazdálkodási oldalt illeti: a jelenlegi, bonyolultabb mechanizmusoktól az egyszerűbb, gyorsabb dinamika felé kell elmozdulnunk, és olyan plusz bevételi lehetőségeket kell megteremtenünk, melyek korábban nem voltak elérhetők.

Bódis József nemzetközi hallgatókkal övezve 2017-ben a Stipendium Gálán Fotó: Csortos Szabolcs
Megszünteti-e a Kuratórium a karokat a jelenlegi struktúrában?
Nem. Egyébként is csak akkor szűnhetnének meg, ha ezt a Szenátus kezdeményezné, s nem láttam erre utaló jeleket.

Lesznek-e leépítések?
A Kuratórium tervei között nem szerepel leépítés.
A leendő teljesítményértékelési és új finanszírozási rendszernek viszont minden bizonnyal lesznek olyan indikátorai, melyek egyes egységekben kérdéseket vethetnek fel. Ezeket alaposan át kell majd beszélni. Mondok egy példát. Vannak olyan képzési területek, melyek tradicionálisan a PTE-hez kötődnek és nem feltétlenül nyereségesek. Az érintetteknek

át kell gondolniuk, mit kell tenni ahhoz, hogy minimum nullszaldósak legyenek, a rangsorokban előrejussanak, nemzetközi szinten érzékelhetők legyenek.

A paramétereket ezekhez a célokhoz kell rendelni, hogy önszabályzó mechanizmusként működjenek.
Tudom, hogy az az általános vélekedés, hogy az adminisztratív apparátus felduzzadt, és ezt az egyetem közvéleménye nem ítéli meg pozitívan. Az új rendszerben a teljesítményértékelés nem kizárólag a tanszékeken, oktatókon és kutatókon fog lecsapódni, hanem minden egyéb területen dolgozó kollégáknak is mérhető teljesítményt kell felmutatniuk.
Megjegyzem: a hallgatókat illetően régóta működik egy teljesítményértékelési rendszer. Ezek a vizsgák.

Hogyan és miként valósul meg a 15%-os béremelés?
Kétszer 15 százalékról beszélünk, de bértömeg tekintetében, nem személyre bontva. Szeptemberben indul az új felsőoktatási finanszírozási rendszer, melyben a teljesítményértékelés komoly szerepet kap. Vannak olyan karok, melyek régóta egy bevált teljesítményértékelő rendszer szerint dolgoznak, míg más egységekben nem megfelelően vagy egyáltalán nem működik ez. Emiatt a szeptembertől decemberig tartó időszakra ütemezett 15%-os emelést nem biztos, hogy a teljesítményértékelésnek megfelelően tudjuk kiosztani, ezért

ennek kiosztási módját meg kell tárgyalni az egyetem vezetésével.

Ősszel intézményi szinten egy olyan teljesítményértékelési rendszert kell letennünk az asztalra, mely mentén januártól a második 15 % kiosztása egyértelmű lesz: mindenkinek a bére a teljesítménye alapján alakul majd.

Professzori találkoz, 2018 Fotó: Csortos Szabolcs
Mit ígér, mennyiben fogja a kuratórium működése befolyásolni a hallgatói életet és a PTE-n zajló oktatási/kutatási munkát?
Első lépésben sehogy. Az ösztöndíj-rendszer sem változik. Úgy gondolom, a hallgatói szervezetek az elmúlt évtizedekben jól szervezetten és hallgatóbarát módon végezték a feladataikat. A modellváltás következményeit a legjobb esetben a hallgatók észre sem veszik, másodlagosan jelenthet számukra szolgáltatás-javulást.
Az oktatói/kutatói munkában a teljesítményértékelési rendszer bevezetésében manifesztálódik majd legkorábban az érzékelhető változás.

Világosan látni kell, kinek milyen a teljesítménye, és azt megfelelő bérrel kell elismerni.

Úgy gondolom, ha az egyetem rendszer szintjén kezeli ezt a kérdést, szép eredményeket tudunk majd felmutatni.

Rövid és középtávon milyen fejlődési ívet képzel el a PTE számára?
A modellváltás kapcsán a Pécsi Tudományegyetem elkészített egy fejlesztési programot. Ebben egy 60 milliárdot meghaladó fejlesztési lehetőség szerepel, valamint e mellett egy olyan Science Park, mely külön 46-47 milliárdos kerettel rendelkezik. Minisztériumi szinten most azon dolgozunk, hogy az egyes egyetemeken kialakított fejlesztési programokból egy olyan anyagot készítsünk, amihez már nemcsak keretszámot tudunk hozzátenni, hanem a fejlesztések tervezéséhez meg tudjuk adni a forrást is.

További infók a modellváltásról általában: https://modellvaltas.kormany.hu/modellvaltas
A modellváltásról a PTE-t tekintve: https://univpecs.com/rovatok/modellvaltas