Tolvaly Ernő Festészeti Díj

PTE Művészeti Kar a Tolvaly Ernő-díjátadót március 24-én rendezte meg a pécsi Nádor Galériaban. A megnyitó egy akcióval kezdődött: Pásztó Renáta egy poharat megmerít egy nejlonzacskóban lévő vízben, majd visszahelyezte a poharat a zacskóba és utána lezárta azt. A megnyitó után adták át a Tolvaly Ernő Festészeti Díjakat.

Pásztó Renáta: „Az akció, amit bemutattam Tolvaly Ernő véleménye arról, hogy mi a művészet lényege.

Életműve fő jellemzői ebben az akcióban testesültek meg, tautológia, víz, akcióművészet, tulajdonképpen ezt a gondolatkört futotta minden cselekedetében, mert

Tolvaly Ernő akcióművész volt,
Tolvaly Ernő festőművész volt,
Tolvaly Ernő művészetíró volt,
Tolvaly Ernő tanár/mester volt,
Tolvaly Ernő ellenálló volt,
Tolvaly Ernő nagyon szerény, kedves és játékos ember volt.
És szerette a gumicukrot. Nagyon.
Mi emelte ki őt annyira, hogy egy művészeti képzésben az ő nevével jelzett díjat alapítottak?

Itt a pályatársak és művészetkritikusokra hivatkozva mondom el, hogy Tolvaly Ernőért rajongtak a tanítványai. Próbálta átadni azt a tapasztalatot, hogy a festészet nem jelent mindent, hanem az emberség, a szerénység, a józan emberi hozzáállás nagyon fontos.

Rengeteg időt töltött a hallgatói között, sokat beszélgetett velük és mindig nagyon türelmes volt.

A kurzusán azt mutatta meg, hogy mit gondol a 20. század festészetéről. Stílusgyakorlatokat csináltatott a hallgatókkal egy-egy híres festő képe alapján.

Tolvaly Ernő újraértelmezte a műtárgy és a művész fogalmát.

Egy olyan generációhoz tartozott, akik olyasmit csináltak, amit nem volt szabad. A TILOSSÁG volt, ami összefűzte a művészeket az államilag támogatott művészettel szemben.

A Rózsa Presszó-körben a hétköznap és a művészet közötti határ eltűnését próbálta megoldani a pályatársaival.

Be akarta bizonyítani, hogy egy művész legfontosabb erénye és egyben ereje a tehetsége mellett a romlatlansága és a szabadsága.

Akcióművészete, tárgyai az intuícióra, a megérzésre apellálnak.

A festés eseményként való megélésével és eseményként való létrehozásával kísérletezett.

A tautológia filozófiája a takarás metaforája, a felületek egymásra pakolása, az elfedés-felfedés ismétlődéseiben testesültek meg, amelyeket az akcióművészet és a happening (pestiesen hepaj) művészetben mutatott meg. Ahogy ő fogalmazta meg: „Az ismétlődés érdekelt, de nem az ismétlődés unalma, inkább az, hogy hogyan gazdagodik bármi az ismétléstől. Hiszen így tartalmazza és megjeleníti önmagát, ugyanakkor szembesül saját túlságosan is »kihűtött« képével. Minden tautológia egyszerre valóság és misztérium, ugyanúgy, mint minden műalkotás egyszerre valóságos és misztikus, élő és elképzelt is egyben.”   

Volt egy játékuk Lengyel András képzőművésszel. Mindenkinek adtak egy becenevet: A vezetéknév első két betűjét megduplázták. Így lett Tolvaly Ernőből „Toto”, Lengyel Andrásból „Lele”.

Most mindenki adjon magának egy „Tolvaly-nevet”.

Az idejét nem tudom pontosan megmondani, csak arra emlékszem, hogy záróvizsga időszak volt. Az irodában ültem, és Ernő bejött (talán többen is voltunk ott). Azt mondta, hogy egy diplomázónak ő a konzulense, és segítséget kér, nehezen megy neki a felolvasás, mert ugrál a szeme a sorok között, és elveszti a fonalat beszéd közben. Fel kéne olvasni a konzulensi véleményét, lenne-e valaki, aki elvállalja? Elvállaltam. Ernő nagyon megkönnyebbült, mert nem akarta tönkretenni a záróvizsgázó védését azzal, hogy benne van a hibázási lehetőség a felolvasásában. Hálás volt és annyira tetszett neki ez a hepaj, hogy pár hónappal később célirányosan megkeresett azzal, hogy felkérték egy kiállítás megnyitására. Elvállalnám-e, hogy a megírt megnyitó beszédet felolvasom. Én örömmel elfogadtam a felkérést. Onnantól kezdve az összes kiállításmegnyitóra, amire felkérték, vele mentem és felolvastam a gondolatait. Így lettem én a magyar hangja.

Szívből gratulálok a kiállítás minden résztvevőjének, hamarosan kiderül, hogy idén ki nyerte el a Tolvaly Ernő-díjat. Akár nyertek, akár nem, kívánom, hogy találják meg a maguk szimbolikáját, amivel megállíthatatlanul, de tiszta szívvel tudnak alkotni!

De mivel erre a megnyitóra nem írt semmit, felolvasom azt, amit az Egy pohár víz vízben című akcióról, amit bemutattam, ő mondott:

„A pultnál pedig a következő akciót hajtottam végre: egy poharat megmerítettem egy nejlonzacskóban lévő vízben, majd visszahelyeztem a poharat a zacskóba és utána lezártam. Rendkívül egyszerű a szimbolikája. Arról szólt, amit akkor gondoltam, és amit ma is gondolok a művészetről. Aznap délután két órakor – négykor nyitott a Rózsa –, tehát két órakor hirtelen beugrott az egész rendezvénysorozat lényege. Van valami, ami ugyanaz, mint az őt körülvevő dolgok, csak szervezettebb, foglalata van. Intuíció volt az egész. Egy pohár víz volt éppen a kezemben. Tudtam, a mosogatóba nem tehetem, mert az is túlságosan szabályozott, és elvinné a gondolatom értelmét. Eszembe jutott a nejlonzacskó. Vasárnap délután volt. Nagy nehezen szereztem egy egészen egyszerűt. Nem volt designja, és nem volt rajta semmilyen felirat.”

Felhasznált irodalom: http://epa.oszk.hu/03000/03057/00011/pdf/EPA03057_balkon_2009_1_004-015.pdf  Balkon 2009. Tolvaly Ernő 1947-2008. Tolvaly Ernővel beszélget Forián Szabó Noémi, 1998. https://epa.oszk.hu/03000/03057/00070/pdf/EPA03057_balkon_2014_11_12_14-19.pdf  Balkon 11-12.sz. (2014) Mészáros Zsolt: (f)elfedés-gyakorlatok. Tolvaly Ernő: Csodálatos rendszer.

Tolvaly Ernő Festészeti Díj

Tolvaly Ernő Munkácsy-díjas festőművész, egyetemi tanár emlékére Dr. Colin Foster, a PTE Művészeti Kar volt dékánja 2010-ben festészeti díjat alapított a kiemelkedően tehetséges festőművész hallgatók támogatására.
A kar Képzőművészeti Intézete és Hallgatói Önkormányzata szintén csatlakozott egy-egy díjjal a kezdeményezéshez.
A díj 2010 óta évente kerül átadásra a tavaszi szemeszter elején. A díjazottak kiválasztása szakmai zsűri döntése alapján történik. A Festészet Tanszék mesterei a díj átadását megelőző év kiemelkedő szakmai teljesítménye alapján javasolják hallgatóikat a pályázaton való részvételre.

I. díj     NAGY MÁRTA
V. éves hallgató
Mester: Ernszt András

II. díj    Dankó Boglárka
IV. éves hallgató
Mester: Bullás József

III. díj   Szeberényi Anna
IV. éves hallgató
Mester: Ernszt András

A kiállítás a Nádor Galériában április 14-ig tekinthető meg, hétfőtől péntekig 14-től 18 óráig.